Fontos jogszabályi változásokról tartottak előadást a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarában (BKMKIK). A szakmai napon a termékdíj, valamint a Kiterjesztett Gyártói Felelősségi Rendszerrel (EPR) kapcsolatos szabályokról esett szó.
2025. január 1-jével jelentős változások léptek életbe a hazai hulladékgazdálkodási jogszabályokban, így a termékdíjra és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozóan is. Ezekről a változásokról tartott előadást Sztruhár Imre a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szakmai programján.
A szakértő az elmúlt 1,5 év tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Az előadást 69 személy hallgatta végig, akik közül 58-an online, míg 11 fő személyesen vett részt a tájékoztatón. Sztruhár Imre, a Green Tax Service Kft. ügyvezetője korábban is tartott ismertetőt ebben a témában az elmúlt években.
A szakember lapunk kérdésére elmondta, hogy mintegy 30 ezer vállalkozás még nincs benne a rendszerben, vagyis sok az olyan cég, amely önhibáján kívül vagy a jogszabályi környezet nem megfelelő ismerete miatt a mai napig nincs tisztában a kötelezettségeivel. Ugyanakkor a bírságokkal kapcsolatos rendelet módosult, és a jogalkotó magas büntetési tételeket határozott meg a nem teljesítők számára. A kamara által szervezett szakmai nap éppen azt szolgálta, hogy felkészítsék a vállalkozásokat a hatósági ellenőrzésekre, és pótolják az esetleges hiányosságokat minél előbb.
Hogy mit jelent az EPR? A kiterjesztett gyártói felelősség angol megfelelője. Egy európai jogszabály áll a háttérben, amelyet a magyar jogalkotás is átvett. Mik az új szabályok? A bírságtétel az, ami miatt a 2023. július 1-jei – EPR – jogszabályt időközben több alkalommal is módosították.
Hogy miért hiányzik legalább 30 ezer cég a rendszerből? Az előadó szerint sokan félreértelmezik a jogszabályi környezetet, ugyanis az bonyolult nyelvezetű, és további jogszabályokra is hivatkozik. Bár nagyon sok előadás, mint amilyeneket a BKMKIK rendez, érinti az adott témát, azonban az itt közreadott információk nem jutottak el sok vállalkozáshoz.
A téma fontosságára világított rá az előadó, amikor megjegyezte: a hazai hulladékgazdálkodás rendszerének említett szegmense jelentős. A környezetvédelmi termékdíj, amely érinti a gazdálkodókat, az mintegy 85 milliárd forintos összeg évente, ehhez képest az EPR díjfizetési kötelezettség 240-250 milliárd forintos tétel.
Kérdésünkre kitért arra, hogy egyre nagyobb a csomagküldő szolgálatoknak a szerepe a kereskedelemben. Szinte mindannyian találkozunk a szolgáltatásaikkal. Sztruhár Imre elmondta: ha egy cég például importál, vagy közösségen belülről behoz egy terméket, és azt belföldön forgalomba hozza, vagy saját célból felhasználja, akkor azonnal érintett az EPR rendszerben. Ha egy kis gyártó cég valamit elkészít, és azt idehaza becsomagolja, akkor a Kiterjesztett Gyártói Felelősség rendszerének azonnal a szereplője lesz.
Az előadáson egyebek mellett elhangzott az is, hogy némi könnyítést hoztak be a rendszerbe a jogalkotók. Az EPR-köteles termékáramok tekintetében a termékdíj-kötelezettség 2025. január 1-jével kivezetésre kerül. Így megszűnik a kétszeres adatszolgáltatás a következők tekintetében: akkumulátor, elektromos, elektronikus berendezés, csomagolószer, gumiabroncs, reklámhordozó papír, irodai papír.
