A magukra hagyott vezetők

Amikor senki nem tanította meg az embert vezetni

A magyar kkv-k munkahelyi alagsora – II. rész

Az előző részben Fodor Zsuzsa mentálhigiénés tanácsadóval és Hegymegi István addiktológiai konzultánssal arról beszélgettünk, hogyan öröklődik tovább a nyomás egy magyar kkv-ban: fentről érkeznek az elvárások, középen valaki folyamatos tűzoltásra kényszerül, a szervezet alján pedig valaki csendben elfárad. Kiderült, hogy a stresszlánc nem az egyénnél kezdődik, hanem magában a rendszerben – és ott is szakadhat meg, ahol a vezető képes megállni, kérdezni, valamint teret adni a visszajelzéseknek.

Csakhogy nem elég a jó szándék: megfelelő eszközökre is szükség van. Ezek azonban sok esetben hiányoznak. Ebben a részben azt járjuk körül, mi történik akkor, amikor a vezetők valódi vezetői eszköztár nélkül próbálnak motiválni, delegálni, visszajelzést adni vagy éppen határokat kijelölni. Mert a magyar kkv-k jelentős részében nem tudatosan felkészített, hanem magukra hagyott vezetők dolgoznak – olyan emberek, akiknek soha senki nem tanította meg, hogyan kell embereket vezetni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogyasztóvédelmi jogi tanácsadással segít a kis- és középvállalkozásoknak megelőzni a költséges jogsértéseket és ez hozzájárul ahhoz, hogy a cégek hatékonyan feleljenek meg a gyorsan változó fogyasztóvédelmi előírásoknak.

A fogyasztóvédelmi előírásoknak való megfelelés és a megfelelő panaszkezelési gyakorlat kialakítása napjainkban minden vállalkozás számára kiemelt jelentőségű. Egy-egy fogyasztói panasz, jogszabályi változás vagy hatósági ellenőrzés számos olyan kérdést vethet fel, amelyekben érdemes szakértői támogatást igénybe venni.

A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara lehetőséget biztosít arra, hogy a kis- és középvállalkozások személyre szabott fogyasztóvédelmi jogi tanácsadás keretében kapjanak segítséget a fogyasztóvédelmi megfelelőség, valamint az ügyfélpanaszok kezelésével kapcsolatos kérdéseikben.

A magyar kkv-k stresszlánca

A kiégés, a függőség és a fluktuáció mögötti emberi és szervezeti mintázatok

A magyar kkv-k munkahelyi alagsora – I. rész

Amikor egy magyar kkv-ban egy jó ember felmond, egy kulcsember már csak saját árnyékaként jár be dolgozni, az alkohol, a gyógyszer vagy a képernyőfüggőség nyomot hagy a munkában, ott már a történet nem csak az egyénről szól. A repedések sokáig lent futnak: a csendben, a feszültségben és a folyamatosan cipelt terhekben. Ebben a cikksorozatban mentálhigiénés segítők és szervezetfejlesztők tárják fel, hogy mi gyűlik a munkahelyi „alagsorban” – és hogyan lesz mindebből kiégés, függőség vagy fluktuáció, a kkv-k rögvalóságában.

Fodor Zsuzsa, mentálhigiénés tanácsadó azt látja, mi történik az emberrel, amikor a munkahelyi nyomás már a testben, a kapcsolatokban vagy a függőségekben hagy nyomot. Hegymegi István, addiktológiai konzultáns azt ismeri belülről, hogyan működik a vállalati nyomás: harminc évig dolgozott benne, vezetőként is, egészen a kiégésig. Most együtt néznek rá a magyar kkv-k munkahelyi alagsorára: arra a térre, ahol a kimondatlan feszültségből stresszlánc, fluktuáció, kiégés és csendes szétesés lesz. Ebben a részben arról beszélgetünk, miért folyik lefelé a nyomás – és hol lehet először megakasztani.