A hírlevél tartalmából

Megállapodás nélkül ért véget február 21-én a rendkívüli uniós csúcs, így az Európai Uniónak még mindig nincs költségvetése a 2021-2027 közötti hét éves időszakra.

Minicsúcs a bővítésről: február közepén a Bizottság és a Tanács elnöke találkozott a nyugat-balkáni országok vezetőivel. Az intenzívebb kapcsolatok célja, hogy rövidesen indulhassanak a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával.
Szabadkereskedelmi megállapodás Vietnámmal – a közbeszerzési pályázatokon is indulhatnak az európai cégek, javulhat az uniós kereskedelmi mérleg.

Trükközik a műanyagipar: átcímkézik az egyszer használatos műanyagtermékeket, hogy elkerüljék a „műanyagadót”.
Nem teljesülnek az uniós energiatakarékossági célok 2020-ra, és a tervezettnél alacsonyabb a megújuló energiaforrások aránya is.
Uniós gázprojekteket vizsgál az európai ombudsman – olyat is támogatnának, ami nem környezetbarát?

FÓKUSZBAN EURÓPA: Lemaradt az Egyesült Államok és Kína mögött az Európai Unió a mesterséges intelligencia alkalmazásában. Tud-e változtatni ezen a helyzeten az Európai Bizottság most közzétett új stratégiája?

A hírlevél további tartalma elérhető az alább csatolt mellékletben

Mellékletek:

MKIK EU hirlevel_04

A hírlevél tartalmából

Már a jövő évtől új kereskedelmi megállapodást szeretne az Európai Unióval az Egyesült Királyság. A tárgyalások márciusban kezdődhetnek.

Nem sportszerű, hogy az új uniós költségvetés tervezete a gazdagabb országok javára csoportosítana át pénzeket a szegényebb tagállamoktól – mondta Brüsszelben Orbán Viktor.

Új alapokra helyezné az uniós bővítést az Európai Bizottság. Világosabb feltételrendszer és több beépített garancia oszlatná el a folyamatot ellenző nyugati országok félelmeit.

Klímatörvényt dolgoz ki az Európai Bizottság, hogy teljesíthető legyen a 2050-re kitűzött uniós cél a kontinens klímasemlegességéről.

140 millió eurós hitelkeret a Volánnak – megújul a buszpark jelentős része.

Egyre több európai dolgozik külföldön, de a számuk már nem emelkedik olyan gyorsan, mint a korábbi években. A legtöbben Németországba és az Egyesült Királyságba mentek eddig.

A hírlevél további tartalma elérhető az alább csatolt mellékletben

Mellékletek:

MKIK EU 2020/3

A hírlevél tartalmából:

Az európai a gazdaság erősítésére, a belső és külső biztonságra, és Európa globális szerepének növelésére törekszik januártól a horvát soros elnökség.

Az Európai Parlament garanciát vár, hogy a kilépést követően érvényesüljenek a Nagy-Britanniában letelepedő európai polgárok jogai.

Mellékletek:

MKIK EU hirlevel_02

A hírlevél tartalmából:

Az európaiak 34 százaléka számára a migráció a legfontosabb kérdés az unióban – ez derül ki az Eurobarométer nagy őszi felméréséből.

Az Egyesült Államok és Kína is gyorsabban növeli kutatás-fejlesztési kiadásait, mint Európa.

Az Európai Bizottság az internetes közösségi finanszírozás szabályozására készül, hogy a vállalkozások ezzel az újszerű finanszírozási formával is forrásokhoz juthassanak.

December közepe óta új uniós banki szabály van életben: ugyanannyiba kerül külföldre eurót utalni, mint forintot belföldre.

A távközlési és internetszolgáltatókat új szabály kötelezi arra, hogy egy oldalon, táblázatszerűen összefoglalják a legfontosabb tudnivalókat minden új szerződésről, még annak aláírása előtt.

FÓKUSZBAN EURÓPA: Készülőben az Európai Bizottság új Zöld Megállapodása, de az európai kamarai szövetség, az EUROCHAMBERS nem túl lelkes a hallottaktól. Máshol is szüségesnek tartanák a környezetbarát átállást, különben Európa sokat kockáztat.

A hírlevél további részletei elérhetők a csatolt mellékletben.

Mellékletek:

MKIK EU hirlevel_01