2022 szeptembere óta az átalányadózás töretlen népszerűségnek örvend. Ez az adózás szempontjából egyszerűnek tűnő, ám a járulékok göngyölítése és a családi járulékkedvezmény miatt sokszor hozzáértő segítséget igénylő adózási forma állt a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2025. március 20-án megtartott újabb adószakmai rendezvénye középpontjában. A kamarai rendezvény előadója Horváthné Huszka Bernadett szakértő, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tájékoztatási Igazgatósága Dél-alföldi Tájékoztatási Osztályának munkatársa volt.
Az átalányadózó egyéni vállalkozóknak fontos határidő közeleg május 20-án: az szja-bevallásé. Azoknak az átalányadózóknak, akik az év közben, a negyedéves járulékbevallásokban családi járulékkedvezményt vettek igénybe, az szja-bevallásban ezzel el kell számolniuk, hangsúlyozta az előadásában Horváthné Huszka Bernadett szakértő.
A családi járulékkedvezmény figyelembevételének szabályai többször változtak az elmúlt időszakban, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársaként felkért előadó minden olyan esetet végig vett, amely a 2024-es járulékbevallásokban előfordulhatott. Tisztázta a különbséget a jogosulatlanul igénybe vett családi járulékkedvezmény és a jogosan, csak túlzott mértékben igénybe vett családi járulékkedvezmény között, és szó esett az átalányadózókat érintő 2024-es változásokról is, mint a 80 és 90 százalékos költséghányad alá tartozó tevékenységi körök változása, pontosítása, az értékhatárok emelkedése.
2025. január 1-jétől új TEÁOR- és ÖVTJ-struktúra van hatályban, a régi TEÁOR- és ÖVTJ-számok maguktól megszűnnek augusztus végén, az egyértelműen át nem fordítható egyéb tevékenységekkel kapcsolatos adatváltozásokat az adózóknak 2025. július 1-jéig kell elvégezniük. Egyes esetekben a létesítő okirattal is van teendő.
A TEÁOR- és ÖVTJ-számok megváltozása egyes adónemeknél jelentőséggel bírhat, ilyen például a kata, másoknál – mint a kiskereskedelmi adó, a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadóban a 80 százalékos költséghányadú átalányadózók egyéni vállalkozói besorolása – jóval kisebb jelentőségű. A változás – egyelőre – a pénztárgéphasználati kötelezettséget sem érinti.
Az alanyi adómentesség értékhatárának 18 millió forintra emelését gyakorlati kérdéseken és válaszokon keresztül ismertette az előadó, majd az egyszerűsített foglalkoztatás évközi változásait, a közteher mértékének változását és a 120 napos időkorlátot ismertette. Bemutatta ezeken túl az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetése miatt kialakított új ingatlan-vagyonszerzési bejelentőlapot is a közönségnek.
Az előadáson szóba kerültek még többek között a közvetett vámjogi képviselők megszigorított adólevonási jogának feltételei, és az ezzel kapcsolatos teendők: a partnerellenőrzés és az arról benyújtandó adatszolgáltatás, amelyhez az adóhatóságtól lehet kérni adatokat az importálóról.
Kiemelt hangsúlyt kapott az új adategyeztetési eljárás ismertetése, valamint az adóhatóság képviseleti bejelentési gyakorlatában február óta bekövetkezett változások. A kétfázisú képviseleti bejelentés leginkább a könyvelőirodákat érinti, ennek keretében kettéválik a meghatalmazás bejelentése és a könyvelőiroda foglalkoztatottjának kijelölése.
Az előadás gyakorlatorientált volt, a megértésben ábrák, példák, táblázatok, számítások, nyomtatványképek és egyéb szemléletes magyarázatok segítették a vállalkozókat.
