Ahogy a klímaváltozás egyre nagyobb hatással van az életünkre, a vállalatok felelőssége is nő a fenntartható jövő építésében. Egy vállalat többféleképpen is hozzájárulhat a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz (adaptáció) és annak mérsékléséhez (mitigáció).
Az alábbiakban bemutatunk néhány jógyakorlatot, amelyek segíthetik a vállalatokat ezekben az erőfeszítésekben. A mitigáció és az adaptáció fogalmai szorosan kapcsolódnak egymáshoz, különösen az éghajlatváltozás, kockázatkezelés és fenntarthatóság témakörében.
De nézzük, hogy mit is jelentenek ezek a kifejezések a klímaváltozás vonatkozásában!
A mitigáció jelentése enyhítés vagy mérséklés. A klímaváltozási kontextusban a mitigáció célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, és olyan intézkedések bevezetése, amelyek mérséklik az éghajlatváltozás negatív hatásait. Ide tartozhat például a megújuló energiaforrások használata, az energiahatékonyság növelése, vagy a természetes ökoszisztémák, mint például az erdők megőrzése és helyreállítása, mivel ezek nagy mennyiségű szén-dioxidot képesek elnyelni.
Az adaptáció jelentése alkalmazkodás vagy hozzáigazítás. Az adaptáció olyan intézkedéseket jelent, amelyek célja a klímaváltozás okozta hatásokhoz való alkalmazkodás, hogy minimalizálják a negatív következményeket, és kiaknázzák az esetleges előnyöket. Ide tartozik például az árvízvédelem fejlesztése, aszályálló növényfajták termesztése vagy az építészeti megoldások olyan irányú alakítása, hogy azok ellenállóbbak legyenek a szélsőséges időjárási körülményekkel szemben.
Együtt a mitigáció és az adaptáció képes megelőzni vagy kezelni a negatív hatásokat, miközben fenntarthatóbb jövőt biztosítanak.
A kibocsátások csökkentése: A mitigáció célja a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának és ezáltal a globális felmelegedésnek a csökkentése.
Néhány bevált módszer:
- Megújuló energia használata: A fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése megújuló energiaforrásokkal, mint a nap-, szél- vagy geotermikus energia, jelentősen csökkentheti a kibocsátásokat. Egyes vállalatok például teljes energiafelhasználásukat megújuló forrásokra állítják át.
- Energiahatékonyság növelése: Az energiahatékony technológiák alkalmazása, például LED-világítás vagy hőszivattyúk használata, hozzájárul az energiafogyasztás csökkentéséhez.
- Körkörös gazdaság támogatása: A hulladék mennyiségének minimalizálása és az újrahasznosítható anyagok előtérbe helyezése a gyártási folyamatokban hosszú távon fenntarthatóbbá teszi a működést.
- Szén-dioxid-kibocsátás semlegesítése: Egyre több cég vesz részt erdőtelepítési projektekben vagy vásárol szén-dioxid-kvótákat, hogy ellensúlyozza saját kibocsátását.
Alkalmazkodás a változó körülményekhez: Mivel a klímaváltozás hatásai már most érezhetők, fontos, hogy a vállalatok alkalmazkodjanak a megváltozott környezeti feltételekhez.
Az alábbi gyakorlatok segíthetnek ebben:
- Klímavédelmi kockázatelemzés: Az időjárási szélsőségek, például áradások vagy hőhullámok potenciális hatásainak értékelése lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy felkészüljenek a kihívásokra.
- Fenntartható infrastruktúra: A zöldtetők, zöldfalak, esővízgyűjtők vagy csapadékvíz visszatartási rendszerek telepítése csökkenti a környezeti változásokkal járó károkat.
- Biodiverzitás támogatása: A helyi ökoszisztémák védelme és helyreállítása, például a természetes élőhelyek megóvása, elősegíti a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.
- Rugalmas ellátási láncok kiépítése: Az ellátási lánc rugalmasságának növelése, például több beszállító bevonásával vagy helyi források használatával, csökkenti a klímaváltozás okozta kockázatokat.
A fenntarthatósági erőfeszítések döntő fontosságúak, de gyakran jelentős kihívásokkal is járnak a vállalatok számára. Melyek lehetnek ezek az akadályok, amellyel szembesülnek?
- A jövedelmezőség és a fenntarthatóság megfelelő egyensúlyának megtalálása: A fenntartható gyakorlatok megvalósítása jelentős előzetes befektetést igényelhet. Ez magában foglalja a megújuló energiára való átállást, az ellátási láncok újra tervezését vagy a környezetbarát termékek fejlesztését. A vállalatok nehezen tudják egyensúlyba hozni ezeket a költségeket a rövid távú jövedelmezőséggel, különösen a versenypiacokon. A döntéshozók gyakran nehéz helyzetekkel szembesülnek, amikor az azonnali gazdasági előnyök és a hosszú távú környezeti fenntarthatóság között kell dönteni.
- Szabályozási és megfelelőségi kérdések: A bonyolult és gyakran változó környezetvédelmi előírásokban való eligazodás ijesztő lehet. A fenntarthatósági szabványoknak, például a kibocsátási határértékeknek vagy a hulladékgazdálkodási szabályoknak való megfelelés saját erőforrás-igényes feladat.
- Az ellátási lánc kihívásai: A fenntarthatóság biztosítása a teljes ellátási láncban bonyolult. Ez megköveteli a beszállítókkal való együttműködést és az anyagok beszerzésének átláthatóságát. A vállalatok nehézségekbe ütközhetnek beszállítóik tevékenységének környezeti és társadalmi hatásainak nyomon követésében.
- Az érintettek elvárásai: A befektetők, az ügyfelek és az alkalmazottak egyre inkább követelik a fenntartható gyakorlatokat, de elvárásaik néha ütközhetnek egymással. E változatos igények kielégítése az egységes stratégia fenntartása mellett kihívást jelent.
- Hatásmérés: A fenntarthatósági kezdeményezések hatásának pontos felmérése és jelentése gyakran nehéz. A vállalatok inkonzisztens mérőszámokkal vagy az egész iparágra kiterjedő mérési szabványok hiányával küzdenek. A fenntarthatósági erőfeszítések és azok eredményeinek mérésére szolgáló szabványos és következetes mérőszámok gyakran hiányoznak, ami megnehezíti az előrehaladás nyomon követését.
- Kulturális ellenállás: Ha a szervezeten belül a fenntarthatóságra összpontosító gondolkodásmódra váltunk, az ellenállásba ütközhet a hagyományos gyakorlatokhoz szokott alkalmazottak vagy vezetők részéről. Egy ilyen változás végrehajtása jelentős erőfeszítést igényel az oktatás, a kommunikáció és a vezetői részvétel terén.
- Fogyasztói magatartás: Míg a fogyasztók a fenntartható termékeket részesítik előnyben, gyakran nem hajlandók magasabb árat fizetni, ami kihívást jelent az ilyen termékek versenyképes értékesítésére törekvő vállalatok számára.
- Technológiai és innovációs korlátok: A fenntartható technológiák fejlesztését vagy a megújuló energia bevezetését korlátozhatja a technológiai elérhetőség vagy a szakértelem hiánya. Az innovációk partnerségeket, kutatást és fejlesztést igényelhetnek, amelyek mindegyike időt vesz igénybe. A fenntartható technológiák és gyakorlatok gyakran jelentős kezdeti beruházást igényelnek, ami elriaszthatja a korlátozott erőforrásokkal rendelkező vállalkozásokat vagy magánszemélyeket.
Csupán néhány általános kihívást említettünk a teljesség igénye nélkül, hiszen iparáganként, vállalatonként más-más jellegűek lehetnek ezek a kihívások. A fenntarthatósági szakemberek bevonása segít a vállalatoknak ezen kihívások azonosításában és a jogszabályoknak való megfelelőség elérésében.
A fenntarthatósági erőfeszítések kihívásainak kezelése a vállalatok feladata és felelőssége, fontos lépés a haladás előmozdítása, a hosszú távú értékek létrehozása. Sokféle jógyakorlat és stratégia alkalmazható ennek érdekében, néhány példát mi is felsorolunk:
- A hosszú távú jövőkép prioritása: A rövid távú jövedelmezőség helyett a hosszú távú nyereségre összpontosítson. A fenntarthatósági beruházások gyakran megtérülnek a működési hatékonyságon, a márkahűségen és a piaci differenciálódáson keresztül.
- Határozzunk meg egyértelmű és mérhető fenntartási célokat: Például nulla nettó kibocsátás elérését egy adott évre az erőfeszítések irányításához és az előrehaladás nyomon követéséhez.
- Együttműködés és partnerségek felkarolása: Az érdekelt felekkel (hatóságokkal, civil szervezetekkel az ellátási lánc partnereivel és iparági partnerekkel) történő szoros együttműködés, hogy közös megoldásokat dolgozzanak ki a közös kihívásokra, fenntartható gyakorlatokat alkalmazzanak, és elkötelezzék magukat az átláthatóság mellett.
- A technológia és az innováció kihasználása: Innovatív technológiák kifejlesztése vagy alkalmazása, amelyek elősegítik az energiahatékonyságot, a hulladékcsökkentést és a fenntartható termelést.
- Digitális eszközök az átláthatóság érdekében: Használjunk fejlett nyomkövető rendszereket az ellátási láncok nyomon követésére és a fenntarthatósági erőfeszítések kommunikálására az érdekelt felekkel.
- A munkavállalók oktatása és bevonása: A tudatosság növelése és a fenntarthatósági gyakorlatokkal kapcsolatos oktatás, hogy minden szinten biztosítsák az alkalmazottak részvételét és a megfelelő információk átadatását. A munkavállalók ösztönzése a zöld kezdeményezések iránt és a fenntarthatósági kultúra kialakítása és beépítése a napi működésbe, gondolkodásmódba. Például a vállalati fenntarthatósági díjak vagy innovációs versenyek bevezetése bátorítja az alkalmazottakat a fenntartható megoldások keresésére.
- Fogyasztók megnyerése: Olyan fenntartható termékeket tervezzünk, amelyek megfelelnek az etikai és a gazdasági követelményeknek, és szélesebb közönség számára teszik elérhetővé azokat.
- Kommunikáció: Használjuk a marketinget és a márkaépítést a fenntarthatósági törekvések kiemelésére, igazodva a fogyasztói értékekhez a bizalom és a lojalitás kialakítása érdekében. A hatás mérésére és kommunikálására jól elismert fenntarthatósági jelentési keretrendszereket alkalmazzunk, például a GRI-szabványokat vagy a Science Based Targets (SBTi) kezdeményezést.
- Rugalmasság kiépítése: Az ellátási láncok diverzifikálása és rugalmas ellátási lánc stratégiák kidolgozása az éghajlatváltozással és az erőforrások szűkösségével kapcsolatos kockázatok mérséklésére.
- Klímakockázat-tervezés: Az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség beépítése a kockázatkezelési tervekbe a környezeti kihívásokra való jobb felkészülés érdekében.
- Vezetői elkötelezettség: Felülről lefelé irányuló támogatás, hogy a vezetés kiemelt üzleti értékként kezelje a fenntarthatóságot, integrálva azt az átfogó stratégiába.
Azáltal, hogy ezeket a stratégiákat beépítik működésükbe, a vállalatok nemcsak a fenntarthatósági kihívásokat tudják leküzdeni, hanem vezető szerepet tölthetnek be a zöldebb, méltányosabb gazdaságra való átállásban.
A fenntarthatósági törekvések sikeressége nagymértékben függ attól, hogy a vállalati kultúrában milyen prioritást kap a klímavédelem. A vezetői felelősségvállalás, a munkavállalók tudatosítása és képzése, valamint az innováció ösztönzése kulcsfontosságú lépések. A klímaváltozás elleni küzdelem és az ahhoz való alkalmazkodás nemcsak etikai, hanem gazdasági érdek is.
A fenntarthatóságba való befektetés hosszú távon stabilabbá, ellenállóbbá és versenyképesebbé teheti a vállalatokat. Így a fenntarthatósági jógyakorlatok nemcsak a bolygó, hanem a vállalatok jövőjét is biztosítják. A kérdés tehát nem az, hogy megtegyük-e ezeket a lépéseket, hanem az, hogy mikor kezdjük el – minél előbb, annál jobb!
(Képek forrása: pixabay.com)
Készítette:
Holczerné Gáspár Mónika, Tan Attila
ESG Tanácsadó Szolgáltató Kft.
