A Sorskérdéseink a XXI. században – Jelenünk és jövőnk a digitális világban című szakmai programot a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület közösen hívta életre április elején. A rendezvény fókuszában az egyesület által elkészített Sorskérdéseink 2025 vitairat állt, amelyet szakmai párbeszéd keretében vitatnak meg, mielőtt szélesebb körben a nyilvánosság elé tárják. Ugyanakkor az űrkutatás is szóba került, amelyből a jövőben vármegyei vállalkozások is profitálhatnak.
A Sorskérdéseink program szakmai bemutatása előtt Gaál József, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntőt.
– Sorskérdésekről beszélgetünk, és ezek fontos részét képezi az informatika és a digitalizáció. A mesterséges intelligencia ennek ma a csúcsa, amelynek fejlődési sebessége akkora, hogy önmagában követhetetlen, talán még a szakemberek számára is. Egy olyan kétélű fegyver, amely akár az atomenergiához is hasonlítható. Egyrészt nagyon jó, ha megfelelően használjuk, de ugyanakkor rettenetes pusztításokra is képes, ha rosszul nyúlunk hozzá. S ha már a sorskérdések, a sorsunk, akkor szintén nagyon fontos téma az űrkutatás, az űripar, amelyben Magyarország szerepe még nem nagy, holott a műszaki tudás és tapasztalat megvan – hangsúlyozta az elnök.
A vitairat a „Sorskérdéseink 2025” program keretében készült szakmai anyag. A polgári-keresztény értékrend alapján vizsgálja korunk legfontosabb társadalmi és erkölcsi kérdéseit, amelyek hosszú távon meghatározzák nemzetünk jövőjét és a következő generációk boldogulását.
Hat kérdéskört vizsgáltak: Az emberi méltóság és az élet védelme; Szellemi és állami szuverenitás; Közéleti kultúra a mindennapokban; Migráció, népesedéspolitika, generációk együttélése; Jelenünk és jövőnk a digitális világban; Nemzetek a globális világban.
A szakmai rendezvényen a „Sorskérdéseink” programot és annak részleteit Horváth Ágnes, az egyesület főtitkára mutatta be, és a „Jelenünk és jövőnk a digitális világban” témacsoportot külön részletezte dr. Borók György, szakértő.
A rendezvényen kiemelt figyelmet kapott a magyar űrkutatás, amelynek aktuális helyzetéről dr. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos tartott előadást.
– Az űrszektor fontos része a digitalizációnak, a világűrbe kihelyezett infrastruktúrának a szerepe kiemelkedővé vált a modern gazdaságban. Ma már 14 ezer körüli a műholdak száma, amelyek a Föld körül keringenek. Ezek működő eszközök, amelyekre rengeteg globális szolgáltatás épül. Civil, illetve tudományos jelentőségük van, a navigációt mindannyian használjuk, akár a saját telefonunkon, de a katonai alkalmazásokban is.
A műholdas földmegfigyelési vagy kommunikációs navigációs képesség miatt a NATO műveleti területté nyilvánította a világűrt. Ma már nem tudnánk a világgazdaságot üzemeltetni az űrszektor, az űrbe kihelyezett eszközök nélkül – hangsúlyozta dr. Ferencz Orsolya, majd rámutatott egy nagyon fontos tényre.
– Számos ország az űrtechnológiában nagyon komoly ambícióval lép fel, de mostanra megjelentek a magáncégek. A már említett 14 ezer műhold 70 százaléka egyetlen ember kezében van, és ő Elon Musk. Mind gazdasági potenciáljában, mind képességeiben olyan mértékű infrastruktúrákat birtokolnak egyes magáncégek, mint egész államok vagy államalakulatok.
Ez most egy technológiai versenyfutás, amit látunk – tette hozzá a miniszteri biztos, majd vázolta hazánk helyzetét az űripar tekintetében.
– Magyarország 2015 óta az ESA, az Európai Űrügynökség teljes jogú tagja, már korábban is hívtak minket, de nem léptünk. Ez egy politikai hiba volt ciklusokon átívelően, három évtizeden át nem ismertük fel ennek a jelentőségét. 2015-ben végül beléptünk, de nagyon minimális költségvetéssel. Amikor 2018-ban átvettem az Európai Űrügynökség magyar delegációjának a vezetését, akkor drasztikusan meg kellett emelnünk a hozzájárulásunkat, megötszöröztük. Így 2015-től 2024-ig 23-ról 256-ra tudtuk emelni a magyar partnerek számát az Európai Űrügynökség esetében – fogalmazott dr. Ferencz Orsolya. Szerencsére maguk a kutatók, a szakemberek hihetetlen elkötelezettséggel tartották életben egészen addig is.
2021-ben a magyar kormány elfogadta a HUNOR nemzeti űrkutatóipari programot, amely ma már önmagáért beszél. Hihetetlen, elképesztő katalizáló hatása van a felsőoktatásra, az egyetemeinkre, a kisvállalkozásokra, sőt az egész magyar társadalomra – részletezte a miniszteri biztos, majd hosszasan mesélt Kapu Tibor űrhajós és a kecskeméti származású Cserényi Gyula tartalék űrhajós kiképzéséről, kiválasztásáról, valamint Kapu Tiborék űrutazásáról, és az űrben végzett kísérletekről, és az akkor még csak tervezett Artemis II misszióról.
Az utóbbiról megjegyezte: a Hold körüli kapszula és a leszállóegység, illetve a kiépítendő infrastruktúra kapcsán mindenre szükség van. Ebben pedig lehetőséget kapnak a magyar gazdaság szereplői is, például az autóipar és a napelemgyártók, így a Kecskeméten működő cégek is – mondta dr. Ferencz Orsolya.
