Jens Bühler, a kecskeméti Mercedes-Benz gyár igazgatója ritkán ad interjút, ezúttal a Világgazdasággal kivételt tett. Komoly az indok, hiszen az ő irányítása alatt Kecskeméten egy korszakos átalakulás megy végbe. Több mint egymilliárd eurót fektetnek be Magyarországon, amivel 3000 munkahelyet teremtenek. Ehhez megduplázzák a termelési területet, fokozatosan válnak le a fosszilis tüzelőanyagokról, stratégiai céljuk pedig az, hogy szén-dioxid-semleges újautó-flottát hozzanak létre.
Jens Bühler, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. igazgatója ittlétének több mint egy éve alatt csak a legjobbakat tudja mondani Magyarországról, Kecskemétről. Ahogyan fogalmazott, itt az első perctől otthon érzi magát ő és a családja is. Úgy véli, a kecskeméti termelést a dolgozók elkötelezettsége teszi igazán különlegessé. Kiemelkedőnek találja azt az energiát és elhivatottságot, amivel az emberek Kecskeméten dolgoznak. Ehhez az is hozzátartozik, hogy nagy figyelmet fordítanak a munkakörülményekre, a munka- és vezetési kultúrára, a dolgozóik számára hosszú távú, biztos lehetőségeket kínálnak.
Az elmúlt egy év egyik mérföldköve a kétmilliomodik kecskeméti Mercedes-Benz, egy tisztán elektromos hajtású EQB legyártása volt. 2012 óta tehát már kétmilliószor lehetett elmondani egy autóról, hogy „Made in Kecskemét”. Az igazgató megítélése szerint az is kiemelkedő siker, hogy ma már a Mercedes-Benz konszern más gyáraiból is jönnek Kecskemétre tanulni kollégák.
Több szempontból is egyenrangú a kecskeméti gyár a német üzemekkel, ráadásul bizonyos területeken tanoncból mesterré fejlődött a magyarországi gyár.
Jens Bühler számára kifejezetten inspiráló, hogy gyakran kapnak más gyáraktól pozitív visszajelzéseket, például azt, hogy „Kecskeméten rendkívül gyorsan lehet tesztelni az új technológiai fejlesztéseket”. Ezt itt úgy hívják: „The spirit of Kecskemét”. Jó példa erre az Apollo, a humanoid robot, amelynek első tesztjeit a konszernen belül Kecskeméten végezték el. A hatékonyságunk ilyen szempontból kifejezetten magas, véli az igazgató, mivel itt minden nagyon kompakt, az egyszintes épületektől kezdve a fiatal gyártási infrastruktúránkig, és mindez nagy előnyt jelent.
A szakember saját tapasztalataiból tudja megítélni, hogy mekkora mérföldkő most a gyárbővítés. Korábban több építési és bővítési projektben volt része. A kecskeméti beruházás nemcsak a termelési kapacitás növeléséről szól, hanem a jövő alakításáról is.
Az új gyáregység 2026 közepén kezdi meg működését. Az épületek már állnak, a gyártóeszközök megérkeztek, ezek üzembe helyezése, valamint az első prototípusok összeszerelése már zajlik. Ezzel a beruházással egy teljesen új szegmensbe, az úgynevezett core szegmensbe lép be a gyár.
A Mercedes-Benz Electric Architecture (MB.EAM) modellekhez szükséges gyárbővítés mellett intenzíven dolgoznak a Mercedes Modular Architecture (MMA) úgynevezett entry szegmensébe tartozó új járművek előkészítésén is.
Az egyik legnagyobb kihívás az új gyártósorok fokozatos integrálása a meglévő gyártási struktúrába a tervezett napi termelési volumen fenntartása mellett. Ez a fejlesztés olyan beszállítói hálózatot vonz Kecskemétre és környékére, amely nemcsak ezt a gyárat, hanem más autóipari üzemeket is kiszolgálhat. Az igazgató leszögezte, jelenleg ugyanazon a gyártósoron, ugyanazokkal a munkatársakkal tudnak belső égésű motorral hajtott, hibrid és teljesen elektromos modelleket is gyártani, és ezt a jövőben is szeretnék fenntartani.
A beruházással körülbelül 3000 új munkahelyet hoznak létre a jövőben. Jelenleg mintegy 4500 embert foglalkoztatnak. A konszern annak idején azért döntött Magyarország mellett, mert a kiváló infrastruktúra mellett jól képzett munkaerővel rendelkezik. A cél továbbra is az, hogy hosszú távon vonzó és megbízható munkáltatóként a lehető legjobb munkakörülményeket teremtsék meg a dolgozóknak. Azért jöttünk Kecskemétre, hogy maradjunk – ez az egyik mottója a gyárigazgatónak.
Jens Bühler kiemelte, bölcsődét, óvodát és iskolát működtetnek, együttműködésük a Neumann János Egyetemmel kiváló, mindkét fél számára rendkívül gyümölcsöző. Ezenfelül Kecskemét városával közösen a város fejlesztésén dolgoznak, hogy megfizethető lakásokat teremtsenek a dolgozóiknak. A munkaerőért folyó verseny egyre élesebb, de hisznek abban, hogy a Mercedes-Benz a jövőben is vonzó munkaadó marad.
Az energiaárak minden iparág számára komoly kihívást jelentenek, és ez alól a kecskeméti Mercedes-gyár sem kivétel. Hosszú távú fenntarthatósági stratégiával ellensúlyozzák. 2022 óta szén-dioxid-semleges a mérleg szerint a gyár, és kizárólag megújuló energiát használnak. Csak a 2023 óta bevezetett energiahatékonysági intézkedésekkel mintegy 6 gigawattóra energiamegtakarítást értek el. Idén egy nagy napelemparkot is telepítenek, hogy csökkentsék a külső energiaforrásoktól való függőséget. Mindezzel párhuzamosan fokozatosan leválnak a fosszilis tüzelőanyagokról. Az új gyárrész teljesen elektromos hőtermelő rendszerekkel működik, és nagy hatékonyságú hőszivattyúkat használnak a fűtés és a hűtés optimalizálására. Ezen felül új vízkezelési rendszert vezetnek be a vízfogyasztás csökkentésére.
Összességében a vállalat célja az, hogy 2039-re a teljes termékéletciklusban szén-dioxid-semlegessé váljon. Ez a kitűzött cél a kecskeméti Mercedes-Benz gyárra is vonatkozik. A vállalat még a nehezebb környezetben is kitart azon stratégiai célja mellett, hogy szén-dioxid-semleges újautó-flottát hozzon létre. Ez lehetővé teszi számukra, hogy rugalmasan reagáljanak ügyfeleik igényeire. A politikai célokat csak akkor lehet elérni, ha az e-mobilitás érvényesül a piacon. Az ügyfelek adják meg a tempót ehhez az átalakuláshoz. Ha a piac teljesen átáll az elektromos meghajtásra, a kecskeméti gyár készen fog állni arra, hogy teljes kapacitással elektromos autókat gyártson.
