Tavaly október 1-én életbe lépett a módosított 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, amelynek 21/B. §-a rendelkezik a 2025. január 15-től kötelező kivitelezői felelősségbiztosításról. A biztosítási szerződés megkötését igazoló dokumentumok (kötvény, fedezetigazolás) feltöltésére 8 nap állt a kivitelező vállalkozások rendelkezésére, ezt követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) – a jogszabályban foglaltak szerint – megtiltja a kivitelező tevékenység folytatását. Lapzártakor érkezett friss információ az MKIK-tól, hogy – tekintettel a jelentős számú, folyamatban lévő szerződéskötési és dokumentálási folyamatokra – csak március 3-tól kezdi meg az ellenőrzést az országos kamara. A felelősségbiztosítással kapcsolatban kérdeztük Tóth Tamás felelősségbiztosítási specialistát.
- Kiket érint a felelősségbiztosítás megkötése?
- A kötelező kivitelezői és tervezői felelősségbiztosítás döntése elsősorban a kivitelezőket és tervezőket érinti, akik építőipari tevékenységet végeznek. Az építési vállalkozások, alvállalkozók, valamint az építési tervezők mind érintettek, hiszen az ő tevékenységükhöz kapcsolódik a felelősségbiztosítás megkötésének kötelezettsége. Minden érintett tevékenységi körrel rendelkező kivitelezőnek kell rendelkeznie biztosítással, vagy ha nem szeretnék gyakorolni a tevékenységet, akkor a NAV-nál kérelmezni kell a törlést, és jelenteni a kamara felé.
- Miért született meg a felelősségbiztosítás rendszere?
- A rendszer célja, hogy védelmet nyújtson mind az ügyfelek (megrendelők), mind a vállalkozók számára az építési hibákból eredő anyagi és személyi sérüléses károkkal szemben. Ezáltal minimalizálhatók az építési projektek során felmerülő kockázatok és konfliktusok, biztosítva, hogy a megbízók kárpótlást kapjanak – ha a kivitelezők olyan hibát vétenek, amely károkért a vonatkozó jogi értelmezésben felelősséggel tartoznak – a biztosítási összeg erejéig.
- Kinek szolgálja ez az érdekét?
- A rendszer egyaránt szolgálja a megbízók és a kivitelezők érdekét. A megbízók érdeke: ha hibás teljesítés vagy károkozás történik, a biztosító kártérítést nyújt, így a megbízó pénzügyi biztonságban van. A kivitelezők érdeke: az anyagi felelősséget részben (a biztosítási összeg erejéig) átháríthatják a biztosítóra, így egy nagyobb kár esetén nem kerülnek csődhelyzetbe.
- Ha valaki például a kivitelezés során hibázik, akkor a biztosító milyen formában lép?
- A biztosító kártérítést fizet az érintett károsultnak a szerződésben meghatározott fedezeti keretek között. Ehhez be kell nyújtani a szükséges dokumentációt (kárbejelentést, szakértői véleményt). A megbízónak nem szükséges feljelentést tennie, elég a biztosítóhoz fordulnia. A biztosító regresszálhatja, polgári peres úton megkeresheti a tényleges károkozót, és behajthatja polgári peres úton az alvállalkozón is.
- Hogyan működik a rendszer?
- A kivitelezők kötelesek biztosítást kötni, amely a tevékenységük során okozott károk fedezetére szolgál. Ha kár következik be, a biztosító a biztosítási szerződés alapján elbírálja a kárigényt, és amennyiben jogos, megtéríti a károsultnak az összeget a biztosítási összeg limitéig. A biztosítási díjat a vállalkozók tevékenységi körük, bevételük és kockázati besorolásuk alapján fizetik.
- Vannak-e olyan sávhatárok, amelyek alapján fizetniük kell a vállalkozóknak?
- Igen, a díjak több tényezőtől függhetnek: kivitelezési tevékenység típusa; például a magasépítés, útépítés más kockázati szint, mint a festés, mázolás. A jogszabály szerint a kivitelezői felelősségbiztosításnak a vállalkozás éves nettó jövedelme alapján minimum fedezeteket kell biztosítania: ez például 100 millió forintot nem meghaladó éves nettó jövedelem esetén, biztosítási eseményenként legalább 20 millió forint. Évente vagy a biztosítás teljes időtartamára viszont legalább 40 millió forint. 100 millió és 500 millió forint közötti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 50 millió forint, évente vagy a biztosítás teljes időtartamára pedig legalább 100 millió forint.
- Mi van akkor, ha valaki nem köt kivitelezői felelősségbiztosítást?
- A kötelezettség megszegése esetén a vállalkozó nem végezhet jogszerűen tevékenységet, szüneteltetik, majd törlik a tevékenységét – mondta Tóth Tamás felelősségbiztosítási specialista.
