Különleges szakmai konferenciára kaptak meghívót a kecskeméti intézmények oktatói. A robbanásszerű fejlődést produkáló mesterséges intelligencia kérdéskörét járták körbe a kamara által meghívott előadók, rávilágítva az oktatást érintő kihívásokra is.
Ember és ember, ember és gép harmóniája az iparban és a szakképzésben címmel rendezett szakmai konferenciát a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BKMKIK). A meghívottak között olyan szakemberek voltak, akik részt vesznek a gyakorlati képzés rendszerében.
Az eseményt a BKMKIK kecskeméti székházában Ördög Dóra, a szervezet szakképzési igazgatója nyitotta meg, aki megemlítette, hogy a kamara az idén rendezte meg a Szövetségben a vállalkozókkal projekt szakmai fórumait. Az előadások között azok arattak nagy sikert, amelyek a mesterséges intelligencia – AI – kérdéskörével foglalkoztak.
Az oktatás digitalizációjának a bevezetése óriási kihívás, ugyanakkor szemléletessé, érdekessé, és talán könnyebbé teszi a tananyag befogadását a diákok körében - mondta Ördög Dóra.
Ezt követően átadta a szót az első előadónak. Soós András, a Deep Learning Engineer, Greehill munkatársa előadásában vázolta a mesterséges intelligencia rendszerének kialakítását. Beszélt arról is, hogy egy felmérés során miként is vélekednek az AI-ról a cégvezetők. Az üzletemberek mintegy 59 százaléka azt állította, hogy a legnagyobb befolyást gyakorolja a gazdaság átalakulásában. 64 százalékuk a termelékenység növekedésében számít rá, 42 százalékuk pedig a munkafolyamatok felgyorsítását várja az AI elterjedésétől.
Az is elhangzott, hogy egyes állások megszűnnek, így például az adminisztráció átalakul, ez azonban együtt jár az emberi erőforrások átcsoportosításával is.
Ezt követően ismertette az AI történetét, amelynek egyik állomása volt az 1997-es év, amikor is az AI megverte egy sakkmérkőzés során Garry Kaszparov világbajnokot. Soós András elmondta: a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok száma folyamatosan nő. A befektetők óriási üzletet látnak ebben, az idei év első kilenc hónapjában 965 vállalat mintegy 13 milliárd dollárnyi tőkét vont be a fejlesztésbe. Az AI rendszer sajátossága, hogy a döntések elképesztő gyorsasággal születnek, így rengeteg időt takarít meg egy cég a fejlesztések, a gyártás során.
Előadótársa, Kádár Attila AI fejlesztőmérnök, a Deep Learning Engineer, Continental Automotive Hungary cég részéről az AI használatának kérdéseit taglalta. Például, ha valaki egy AI segítségével értéket hoz létre, akkor az kit illet? Ki a felelős azért, ha a mesterséges intelligencia esetleg téved, és ezzel kárt okoz valaki valakinek?
Évről évre egyre több ilyen mesterséges eszköz születik, ugyanakkor a használatát, annak potenciális értékét ma még kevesen értik, mondta az előadó, akitől dr. Bedzsula Bálint, a FlyingFox alapítója, szervezetfejlesztő vette át a szót.
Ő Generációbarát munkahely: biztonság és jóllét kialakítása a tanulószervezeti működés révén címmel tartott előadást. Prezentációjában rámutatott arra, hogy a munkahelyeken különböző generációk dolgoznak együtt, egymás mellett. Ezeknek a szocializációja fontos kérdés, mivel a megfelelő kommunikáció a siker egyik alapja a termelés szempontjából. A fiatalok, a „Z” generáció igényli a gyors visszajelzést, az értékalapú vezetést, a rugalmas munkavégzési lehetőséget. Az idősebbek elfogadják a hierarchikus munkahelyi struktúrát, a tapasztalatok felhasználását értéknek tartják a munkavégzés során. Az előadó hangsúlyozta, hogy nyílt kommunikációval a feszültségek feloldhatóak, illetve ez egyben az alkalmazkodást is elősegíti egy-egy szervezeten belül.
A konferencia végén Szabó Pál, a Prostep Consulting Kft. ügyvezető igazgatója Oktatás, digitalizálás a kiterjesztett valóság technológia és a mesterséges intelligencia segítségével címmel tartott ismertetőt az érdeklődők részére.
