Az ökológiai lábnyom és a karbonlábnyom összefüggései

olvasási idő: 7 perc

Az ökológiai lábnyom és karbonlábnyom összefüggései
Azonosságok és különbségek a két kifejezés között 

A fenntarthatósággal kapcsolatban több mérőszám ismert, de ezek közül az ökológiai és a karbonlábnyom talán a legismertebb kifejezések. A jövőben a magán- és munkahelyi életünkben ezen szavak egyre többször fordulnak majd elő. A két tényező szorosan összefügg egymással, de nem azonos jelentéssel bírnak, emiatt összekeverhetők a hibás értelmezés miatt. A cikkben éppen ezért röviden megadjuk a két jellemző értelmezését és egymás kapcsolatát.

Ökológiai lábnyom értelmezése, helye a rendszerben

Milyen tevékenységekkel függ össze?

• Lakhatás
• Étkezés
• Közlekedés
• Beszerzés – Vásárlás
• Hulladék
• Termelés (egységben nézve a klasszikus gazdasági körforgás)

Ökológia lábnyom meghatározása

A természeti tőke felhasználásának mértéke, amely függ az egyén és a társadalom tevékenységétől.

Tulajdonságai:

• Mutatószám: KPI (indikátor)
• Elszámolási és viszonyítási eszköz
• Megmutatja az adott népesség vagy tevékenység biokapacitásának igényét a ténylegesen rendelkezésre álló földterület eltartóképességéhez képest.
  
  

Tartalma:

A sokrészes fogyasztásunk összetevőit egyetlen dimenzióba helyezi, mely a földterület, és így összehasonlíthatóvá teszi.

Előnye:

• Egy dimenziós mérőszám, mértékegysége (gha – globálhektár)
• Érzékelteti a túlfogyasztást
• Jól kommunikálható és érthető

Hátrányai

• Statikusan egy szám: tűrőképességet nem jelez (pl. nem adja meg egy terület maximális eltartóképességét)
• Mennyiségi mutató: aktuálisan nem jelzi az ökoszisztéma állapotát (hogy áll az adott területen az élővilág helyzete)
• Eltérő lehet a számítása, mert önkényes (nem mindig hasonlítható össze két érték)
• Önbevallás alapján készül.

Ökológia lábnyom részei:

• Legelő (növényevő háziállatok fenntartásához szükséges terület)
• Erdő (faanyagok gyártásához, tüzeléshez szükséges erdőterület)
• Halászat (halászathoz szükséges vízterület)
• Szántó (étkezéshez használt termőterület)
• Beépített terület (lakhatáshoz, termeléshez, emberi léthez szükséges terület)
• Karbonlábnyom (vagy szénlábnyom: termeléssel és életvitellel függ össze: Scope* 1-2-3 bontásban adjuk meg)

*későbbeikben megadjuk a jelentését

Ökológiai lábnyom adatok

Globális ökolábnyom változás
Forrás: https://data.footprintnetwork.org/

Hazai ökolábnyom változás 

Szénlábnyom (karbonlábnyom) értelmezése és helye:

• Egy tevékenység karbon (szén) kibocsátásának meghatározása
• A népesség tevékenységéhez, életviteléhez, termelési folyamata következtében keletkező CO₂ kibocsátás tonnában megadva, rendszerint 1 évre vetítve.

Karbonlábnyom definíciója

Terület gha-ban (globál hektár), amely által összehasonlítható egy vállalat vagy társadalom tevékenysége az így keletkező CO₂ kibocsátással.

Megmutatja tehát, hogy mekkora terület szükséges a keletkező ÜHG (üvegházhatású  gázok) elnyeléséhez.

• Magánemberek tevékenyége kapcsán az ökológia lábnyomnak kb. 50% -a
• Vállalatoknál az arány magasabb, 80 % is lehet

Karbonlábnyom számítása

Célja: CO_2e-ben (széndioxid-egyenértékben) adjuk meg az üvegházhatást okozó gázokat.

Főbb üvegházhatású gázok:

GWP index: Az adott gázra vonatkozó légkör felmelegítésének mértékét mutatja meg a CO₂-hoz képest. Pl. A CH₄ 63-szor nagyobb hatásfokkal melegíti fel a légkörünket, mint a CO_2.

Karbonlábnyom-számítás vállalati és szervezeti szinten  

Miért végezzük: 

• Vevők, versenytársak, beszállítók, finanszírozók anyavállat kéri vagy elvárja
• Alapot ad a karbonlábnyom csökkentéséhez, ezáltal mérhetővé teszi a klímaváltozással összefüggő tevékenységünket.
• Energia-felhasználás csökkentéssel függ össze, tehát gazdaságilag is előnyös

Mire használjuk:

• A szervezet éghajlatváltozáshoz való hatását és hozzájárulását fejezi ki számértékben
• Saját teljesítményünket tudjuk összehasonlítani évről évre
• Transzparens és nyilvános, megmutatja a fenntarthatóságra való törekvés nagyságát és folyamatát évről évre. Például a fenntarthatósági jelentésben.

Karbonlábnyom számítás módja

A számításhoz felhasználható keretszabványok és módszerek.
Azt adják meg, hogy milyen alapelvárásoknak kell megfelelnie a számolásnak.
Nem adja meg egy konkrét tevékenységre vonatkozó számítás menetét, ezt a vállalat szakembereinek kell elvégezni a szabványok által megadott módszerrel és keretrendszerrel.

Vonatkozó szabványok – keretrendszerek:   

• ISO 14069:2013 útmutató az ISI 14064 szabványhoz
• ISO 14064-1 2018, ISO 14064-2:2019, ISO 14064-3:2019 szervezetek karbonlábnyoma, validálása
• ISO 14067:2018, termékek karbonlábnyoma
• GHG protokoll
  
  
  Karbonlábnyom számításának fő területei

Forrás: KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért

Scope 1

Közvetlen kibocsátás (ami a telephelyen keletkezik)

• Fix tüzelőberendezések
• Belsőégésű motorok
• Termelési és technológiai folyamatok
• Diffúz kibocsátások
• Biomasszából származó kibocsátás

Scope 2

Közvetett kibocsátás, ami az energiával kapcsolatos

Az energia-előállítással kapcsolatban keletkezik a keletkezés helyén. Például erőműben.

• Villamos energia fogyasztásból származó, ami nem a telephelyen keletkezik
• Fűtés
• Hűtés
• Gőz használat

Scope 3

• Közvetett egyéb kibocsátás
• Áruszállítás (beszállító és kiszállító)
• Beszerzések
• Szolgáltatások (bárki, aki bedolgozik)
• Eszközök amortizációja
• Hulladékok (szállítás, kezelés, megsemmisítés)
• Dolgozók utazása
• Beruházások, kivitelezések (építkezések)
  
  
  Karbonlábnyom számítás lépései

• Előkészítés (Scope határokat megszabjuk)
• Adatgyűjtés (mért, számolt, becsült adatokkal)
• Számítás (módszer szerint pl. GHG protokoll, ISO keretek szerint)
• Eredmények bemutatása döntéshozóknak (értelmezés, elemzés)
• Kibocsátás-csökkentés tervezése (Dekarbonizációs terv)
• Kommunikáció (külső és belső)
• Éves minősítés (összevetés az előző évekkel)

Összeállította:
Tan Attila
fenntarthatósági menedzser
környezetvédelmi és klímavédelmi szakértő