Tájékoztatás a szakképzési munkaszerződés hatálya alatti nyári időszakban folytatott szakirányú oktatással kapcsolatban az alábbi témákra vonatkozóan:
- (egybefüggő) nyári gyakorlat szakképzési munkaszerződés esetén
- szocho-kedvezmény jogosultság a nyári szünetben folytatott szakirányú oktatás alapján
- egybefüggő gyakorlat adminisztrációja a KRÉTA rendszerben
- állásidő
1. (EGYBEFÜGGŐ) NYÁRI GYAKORLAT SZAKKÉPZÉSI MUNKASZERZŐDÉS ESETÉN
Az Szkt. 83. § (2) bekezdésének a) pontja szerint, a szakirányú oktatás végéig kötött szakképzési munkaszerződés esetén, a szakirányú oktatásnak nincs egybefüggő gyakorlat elnevezésű része az Szkt. 77. § értelmében:
"77. § [A szakirányú oktatás rendje]
(1) A szakirányú oktatás
a) a tanítási évben teljesítendő oktatásból és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatból vagy
b) a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt teljesítendő oktatásból és gyakorlatból
áll."
A jogszabály különbséget tesz a szakirányú oktatás szakképző intézményben, illetve szakképzési munkaszerződéssel történő megszervezése között. Előbbinél tanítási évben teljesítendő oktatásra és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatra, utóbbinál csak oktatásra és gyakorlatra osztja fel. Tehát a duális képzőhelyen megvalósuló szakirányú oktatás esetében a szakmát tanuló a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt folyamatosan sajátítja el az ismereteket. A szakképzési munkaszerződés hatálya alatt nem különítünk el egybefüggő gyakorlatnak nevezett szakirányú oktatási részt. A szakképzési munkaszerződéssel, szakirányú oktatásban részt vevő tanuló – a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – folyamatos munkavégzésre köteles a nyár folyamán is, hiszen munkaviszonyban van. A nyári szünetre eső gyakorlat azonban ebben az esetben nem feltétlenül lesz egybefüggő természetesen, ilyen előírás csak a nyáron kiadandó szabadsággal kapcsolatban van, 20 munkanap szabadságot ugyanis egybefüggően kell kiadni a nyári szünetben.
2. SZOCHO-KEDVEZMÉNY JOGOSULTSÁG A NYÁRI SZÜNETBEN FOLYTATOTT SZAKIRÁNYÚ OKTATÁS ALAPJÁN
A nyári szünetben, ha a szakmát tanuló nincs szabadságon, akkor a munkahelyén (a duális képzőhelyen) szakirányú oktatáson köteles megjelenni, és a szakképzési munkaszerződés szerinti feladatait elvégezni („dolgozva tanulni”). Erre tekintettel munkabérre jogosult, a munkáltató pedig szocho-kedvezményt vehet igénybe erre a napra. (A szocho-kedvezmény igénybevételének nem korlátja sem a KKK szerinti óraszám, sem a képzési programban foglalt óraszám.) Ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére a jogszabályoknak megfelelően került sor, az ez alapján folytatott szakirányú oktatásra, valamint a kiadott szabadságra és betegszabadságra tekintettel jogosult szocho-kedvezményre a duális képzőhely. Tehát nem korlátozza a nyári szünetre igénybe vehető szocho-kedvezményt az egybefüggő gyakorlatra előírt óraszám, különös tekintettel az 1. pontban foglaltakra is.
3. EGYBEFÜGGŐ GYAKORLAT ADMINISZTRÁCIÓJA A KRÉTÁBAN
Tudomásunk van róla, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal állásfoglalása alapján a nyári időszak alatt (2024.06.17-2024.08.31) a Krétában órarend rögzítése és haladási napló vezetése nem szükséges amennyiben a duális képzőhely a nyári egybefüggő gyakorlatot egyéb – az adóhatóság által is elfogadott – munkaügyi nyilvántartásban dokumentálja.
Ezzel kapcsolatban két dologra szeretnénk a figyelmetek felhívni:
- egyrészt ez kizárólag az egybefüggő gyakorlatra, és így a rövid ciklusú szakképzési munkaszerződésekre vonatkozik;
- másrészt erre hivatkozva a duális admin jogosultság megadását a szakképző intézmény nem tagadhatja meg, a duális képzőhely döntése, hogy kívánja-e rögzíteni a foglalkozásokat a Krétában (mivel – mint azt a június 26-i, Krétával kapcsolatos egyeztetésről szóló körlevelünkben írtuk – a Kréta lehetőséget ad egész nyáron a foglalkozások rögzítésére).
Elfogadható, hogy az NSZFH útmutatása alapján ez a szakképző intézmények álláspontja is, így az egybefüggő gyakorlat a Kréta helyett a szakképző intézmény által kért, egyéb módon is dokumentálható és igazolható, azt pedig a NAV is megerősítette, hogy a szocho-kedvezmény igénybevételéhez pedig elegendő és megfelelő a cégnél bevett munkaügyi nyilvántartások megfelelő vezetése.
4. ÁLLÁSIDŐ
Ha a duális képzőhely nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének (például tanulói jogviszony esetén a nyári szünet végén már a kiadott szabadság véget ért, a következő tanítási év még nem kezdődött meg, de a képzőhely nem tudja szakirányú oktatásra fogadni a tanulót, mert pl. az oktató szabadságon van), akkor a szakmát tanulót erre az időre (állásidő) a szakképzési munkabér továbbra is megilleti. Ezen napokra adókedvezmény nem számolható el, hiszen a szakmát tanuló nem vesz részt szakirányú oktatásban (azaz ezen napok nem „szakirányú oktatással érintett napok”).
Mt. 147. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg.
(2) A munkavállalót, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra jogosult, az (1) bekezdésben meghatározott díjazáson felül bérpótlék is megilleti.
Természetesen ezek kizárólag akkor tehetőek meg, ha a képzési program végrehajtását nem veszélyeztetik a kieső munkanapok (ha nincs más viszonyítási pont: legalább az egybefüggő gyakorlatra előírt óraszám valósuljon meg a tanulóknak egybefüggően kiadott szabadságon kívül).
