Egy kuriózum a tímár mesterség világából: a finom báránybőrt csecsemők alá teszik a gyerekágyba. Úgy tartják, hogy a bárányszőr nyugtatóan hat a babákra.
Hírös tímár napjainkban Kecskeméten Kovács József. A műhelyében sorakozó gépek ipartörténeti érdekességeknek is beillenek. Például a kaszagép, ami magyar találmány az 1930-as évekből. Hupukának is nevezték. Ezzel húsolták, puhították a kész bőrt.
Kovács „Tímár” József a bőrkikészítő szakma utolsó „hírös” képviselője. Bőrök kikészítésével, cserzésével foglalkozik, ahogy tették felmenői is több generáción át. Kovács József egyszemélyes műkertvárosi műhelyének leglátványosabb része a kész munkák raktára. Ebből ad ízelítőt a kereskedelmi és iparkamara gazdaságtörténeti kiállításán.
A legősibb szakmák egyike a kádármesterség. Erre is akad példa a tárlaton. Kecskemét aranykoszorús kádármestere az 1944-ben született Gál János. A kádár szakma alapjait 1959 és 1962 között a Gáspár András ipari iskolában sajátította el. Szakmai gyakorlatát a Kecskeméti Kádár KTSZ-nél, valamint a borforgalmi vállalatnál szerezte meg több kiváló szakember segítségével. 1974-ben alapította meg saját kézműves kisiparos műhelyét a városban, melyben máig is dolgozik. Mestervizsgával is büszkélkedhet. Hordóit a hagyományokon alapuló, gondos kézi megmunkálás és időtállóság jellemzi.
Kecskeméten az 1860-as évektől kezdve folyamatosan működtek fényképészek. A legkorábbiak között volt Frankó Miklós, Cecz Márton és Csókás László. A 19. század végétől közismert kecskeméti fotográfusok és műtermek: Imre János, Merkado és Kemény, Dékány Gyula, Fanto Bernát. Az első világháborút követően több új műterem nyílt a városban.
Napjaink kecskeméti fényképészműtermei között kiemelkedő helyet foglal el a KISS FOTÓ. Kiss András fotóművész fotóriporterként kezdte pályafutását, majd 1957-től önálló fényképész lett. Családjával együtt 1985-ben költözött Kecskemétre. Számos díj és kitüntetés tulajdonosa, a város fotóművészetének egyik meghatározó alakja. Részt vett a Magyar Fényképész Ipartestület megalakításában, alapító tagja a Magyar Fotóművészek Világszövetségének, nemzetközi szinten is elismert alkotó, több könyve jelent meg. Fia, Kiss Zsolt szintén alkotó fotóművész. A Kiss Fotó a folyamatos újításokról és a hagyományőrzésről egyaránt nevezetes. A fényképészet történetéhez kapcsolódó muzeális értékű gyűjteményt Kiss Zsolt gondozza. Ebből látható válogatás a gazdaságtörténeti kiállításon.
Fellegi Tamás kőfaragó- és műkőkészítő-mester munkái szintén fellelhetők a nagyszabású tárlaton. 2018 augusztusában jubilált a mester, aki 50 évvel ezelőtt kötött tanulószerződést. 39,5 éve egyéni vállalkozóként szakmai tevékenységével nagyban hozzájárult Kecskemét város arculatának formálásához. Ilyenek a főtéri „0” km kőburkolatának új feliratos kövei, amiket naponta fényesre csiszolnak a város játékos kisgyermekei. A Boldogasszony téri Kossuth Lajos-emléktábla, a közelmúltban elkészült Fanto-emléktábla a Luther udvarban, valamint 6 iskolában elhelyezett Holokauszt-emléktábla is a nevéhez fűződik a városban fellelhető számos köztéri alkotás mellett. A technika rohamos fejlődésével lépést tartva ma már a csúcstechnológia eszközeivel dolgozik, de műhelyében ott vannak még a legrégebbi szerszámok is. Ha szeretné látni ezeket, tekintse meg a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett Évszázadok öröksége - Fejezetek Kecskemét gazdaságtörténetéből című kiállítást! A tárlat október 31-ig hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között látogatható Kecskeméten a Rákóczi út 4. szám alatt, a volt SZIGMA épületében.
