Mi is az a fehér elefánt?
A svájci származású üzletember, Platter János, aki Kecskemét második konzervgyárát alapította meg 1921-ben, a termelés mellett kiemelten fontosnak tartotta a marketinget. A „Platters Gemüseflocken” bejegyzett védjegyén a fehér elefánt embléma szerepelt.
Nagy kincs volt akkoriban a kenyérkeresti lehetőség. Például a Platter-gyár az első világháború utáni válságos években nagyon sok embernek adott munkát. Az alkalmazottak mellett a beszállítók is számíthattak a Platter-gyárra.
A világháború előtti látványos városfejlesztéshez képest jóval visszafogottabb volt a következő két évtized, de így is születtek olyan eredmények, amelyek napjainkig jelen vannak a mai gazdaság vagy a kulturális örökség részeként. Az új pénzügyigazgatóság számára átalakították az egykori ezredesi lak épületét, felavatták a tanítóképző, a Bodor Zsuzsanna Leányotthon, az új városi bérház, a múzeum és a Piarista Gimnázium épületét. A Klebelsberg-féle tanyai iskolák építésén helyi iparosok dolgoztak. Átadták az aluljárót és a Széktói Strandfürdő új épületeit, folytatódott az útépítési és utcakövezési program. Megépült a hűtőház és a baromfifeldolgozó. A két háború közötti látványos idegenforgalmi programok tudatos tervezéssel, a válságból való kitörés lehetőségeként jöttek létre. A korabeli sajtóban gyakran szerepelt Kecskemét, mint a szőlő, a gyümölcs és a lehetőségek városa, a „Kertmagyarország” példája. Az országos iparos kongresszusra készülve merült fel először a Hírös Hét ötlete. A Kecskeméti Ipartestület tagjainak javaslata az volt, hogy az országos iparos kongresszussal és az ipartestületi jubileumi ünnepségekkel azonos időpontban rendezzék meg a már szokásos kecskeméti barackkiállítást, és a rendezvényt szélesítsék országos méretűvé, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi kiállításoknak is otthont adva. A hagyományteremtő kecskeméti Hírös Hét gondolatát tehát a kecskeméti iparosságnak köszönhetjük. Az ezzel kapcsolatos korabeli dokumentumokat is érdemes megtekinteni a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett Évszázadok öröksége - Fejezetek Kecskemét gazdaságtörténetéből című kiállításon. A tárlat október 31-ig hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között látogatható Kecskeméten a Rákóczi út 4. szám alatt, a volt SZIGMA épületében.
