A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) országos küldöttgyűlése 2024. október 30-án tisztújító ülést tartott. Az MKIK új elnöke Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lett. A küldöttgyűlés vármegyénkből Gaál Józsefet, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BKMKIK) elnökét és Tasi Lászlót, a BKMKIK kézműipari alelnökét az MKIK Elnökségi tagjának választotta. Továbbá az MKIK Etikai Bizottságának tagjává választották Héjja Jánost, a BKMKIK Etikai Bizottságának elnökét. Cikkünkben az új MKIK elnököt, Nagy Eleket kérdeztük a terveiről.
Megválasztásakor hangsúlyozta, hogy – az eddig elért eredmények megtartása mellett – az együttműködésben, a közös gondolkodásban és a tudásalapú döntésekben hisz. Melyek az Ön által meghirdetett kamarai reneszánsz program sarokkövei?
Hiszem, hogy csapatmunkával, közös döntéshozatallal kell, hogy megújítsuk a kamarát. Célunk, hogy a mostani legyen a kamarai reneszánsz ciklusa. A reneszánsz az embert, a mi kamarai reneszánszunk a vállalkozót teszi a középpontba. Ehhez fejlesztenünk kell a kamarát, ennek irányai - hat pontban: a jövő kamarája legyen szolgáltató, tudás alapú, hálózatban működő, konzultáló, nemzetközi és szervezetten működő.
Új elnökségünk a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében 15 pontos javaslatcsomagot fogadott el. Költséghatékony, gyors intézkedéseket tartalmaz, amelyek alkalmasak a GDP növelésére, ilyen például a KKV-k adminisztrációjának csökkentése; az egyablakos vállalkozói ügyintézés és tájékoztatás; a KKV-k adózásának áttekintése, egyszerűsítése és könnyítése; a magyarországi ESG bevezetés elhalasztása; a kisközösségek vállalkozásfejlesztési programja; a kisvállalati képzések hatékonyabb átstrukturálása; a magyar tulajdonú vállalatok növekedési programjának támogatása hozzáadott érték növekedési feltétellel.
Már tevékenysége első heteiben, országos kutatást és széleskörű konzultációt indított a területi kamarák segítségével a 2025. évi minimálbér kérdésében. Milyen cél vezérli?
A kampányomban ígéretet tettem erre és arra is, hogy ebbe a területi kamarákat is bevonjuk.
A gazdaság egészét képviselő köztesület vezetőjeként kötelességemnek érzem, hogy a vállalkozásokat érintő legfontosabb kérdésekben megkérdezzük az érintetteket, és a kamarai hálózat javaslatai alapján alakítsuk ki a gazdaság érdekeit szem előtt tartó véleményünket. Ne felejtsük el, hogy a bérpolitika kialakítása során nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági szereplők teherbíró képessége, ami szorosan összefügg a vállalkozások termelékenységének kérdésével. Átfogó, reprezentatív országos kutatásunk során több száz véleményt kaptunk.
A területi kamarák erős bázisán online konzultációt is indítottunk, hogy bárki elmondhassa véleményét ebben a kérdésben. Kértük az érintett ágazati, szakmai érdekképviseleteket, szakszervezeteket, hogy juttassák el tagjaikhoz kérdőívünket, hogy minél több véleményt kapjunk. Az eredményt november 22-én eljuttattuk a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tagjainak, gazdasági döntéshozóknak, partnereinknek, és elérhetővé tettük a honlapunkon is.
Hangsúlyozom, hogy a megújuló kamarában a jövőben is élni kívánunk azzal a lehetőséggel, hogy a területi kamarák bevonásával közvetlenül megkérdezzük a vállalkozások véleményét az őket érintő kérdésekben.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, az érdekképviseletek bevonásával egy új programot kezdeményezett. Mi indokolta ezt?
A hazai vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése a magyar gazdaság jövőbeli eredményességének egyik kulcskérdése. Az adminisztratív kötelezettségek csökkentésével a vállalkozások értékes időt és energiát spórolnak meg, a GDP szintjére is kiható eredmények várhatók. Ugyanakkor az adminisztratív elvárások tudatos, tervszerű csökkentése komplex megközelítést igényel. A folyamat akkor lehet eredményes a különböző ágazatokban tevékenykedő vállalkozások számára, ha azt a gyakorlatban is sikeresen lehet majd végrehajtani.
Arra kértük a területi kamarákat, vállalkozói és szakmai érdekképviseleteket, hogy juttassák el az MKIK részére a tárgyban eddig készült véleményeiket, felméréseiket és megoldási javaslataikat.
Fontos elmondanom, hogy ebben a témában az MKIK saját tudományos kutatást is végez.
Szakértőink elemzik a véleményeket és adatokat, kidolgozzák konkrét javaslatainkat, ezeket egyeztetjük a területi kamarákkal és a vállalkozói érdekképviseletekkel. Ezt követően lehet ezeket – a kormányzati szervekkel együttműködve – jogszabályi formába önteni.
