Megjelent a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. 2023/2. Konjunktúra jelentése, „A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2023 nyarán" címmel, melyet csatoltan olvashatnak.
A tanulmány részleteiben vizsgálja a makrogazdasági helyzetképet és előrejelzést ad a magyar gazdaság aktuális helyzetéről és jövőbeli kilátásairól.
Néhány fő pont a magyar gazdaság tekintetében, amit a jelentés vizsgál:
- GDP csökkenése: Az idei év első negyedévében a magyar GDP volumene csökkent éves összehasonlításban, és ez a harmadik legrosszabb növekedési mutató az EU-tagállamok között.
- Háztartási fogyasztás és jövedelemcsökkenés: A fogyasztás csökkenése elsősorban az inflációs hullám miatt következett be, amely jövedelemcsökkenést és belföldi kereslet csökkenést okozott. Ugyanakkor a háztartások megtakarítási hajlandósága nőtt.
- Beruházások: A tanulmány megjegyzi, hogy a jövedelemcsökkenés nem vezetett a beruházások csökkenéséhez, és a beruházási aktivitás nőtt a kisvállalatok, nonprofit szervezetek és lakosság részéről.
- Külső kereskedelem: Az export növekedése pozitívan hozzájárult a gazdasági növekedéshez, különösen az áru-külkereskedelem területén.
- Előrejelzés: A tanulmány szerint a GDP további csökkenést mutathat az év során, és a magánfogyasztás és beruházások jelentős csökkenését várják, valamint az államháztartási hiány is növekedhet.
- Államháztartás: Az államháztartásban hiány további növekedése figyelhető meg, ami részben az adóbevételek elmaradásával magyarázható. A 2024. évi költségvetési tervre is negatív hatással lehet az államháztartási bevételek tervezettől eltérő alakulása.
Néhány fő pont a globális gazdaság tekintetében, amit a jelentés vizsgál:
- Globális gazdasági növekedés: Az OECD friss előrejelzése szerint a globális gazdaság 2,7%-os növekedést mutat, de jövőre csak kismértékű javulás (2,9%) várható.
- Régiós eltérések: A gazdasági növekedés eltéréseket mutat a régiók között, például India és Kína dinamikus növekedést (5-6%) mutatnak, míg az USA-ban és Japánban alacsonyabb növekedés várható, Európában pedig inkább stagnálás.
- Kibocsátás és infláció: A globális kibocsátás erőteljesen bővült az év első felében, de az infláció továbbra is aggasztóan magas szinte mindenütt.
- Világkereskedelem: A világkereskedelem stagnál vagy enyhén visszaesik, és az infláció változtatja meg a fogyasztás szerkezetét a fejlett országokban.
- Monetáris politika és fiskális politika: A monetáris politika szigorú, és a fiskális politika is korlátozott mozgástereket biztosít a növekedés támogatására.
- Eurózóna gazdasága: Az eurózóna gazdasága 0,6%-kal bővül idén, a magánfogyasztást a munkaerőpiaci helyzet támogatja, de beruházások és állami fogyasztás visszaesnek.
- EU-27 gazdasága: Az EU-27 GDP-je nőtt az év első negyedévében, és mérsékelt növekedést várnak az idén és jövőre is.
- Infláció: Az infláció magas marad, különösen a közép-kelet-európai országokban.
- Németország: Németországban az év eleji növekedési visszaesés volt, de a várakozások szerint az év második felére élénkülés várható.
- Energiaárak: A csökkenő energiaárak hatására az infláció is mérséklődik, de az orosz-ukrán konfliktus miatti energiaellátási zavarok továbbra is fenyegetést jelentenek.
Az anyag megismerése segíti a makrogazdasági folyamatok megértését és jól használható vezetői előadásokhoz.
