Milyen adminisztratív, számviteli és adózási feladatok merülnek fel a tanulói jogviszonyban foglalkoztatott személyekkel kapcsolatban?
Munkajogi szabályok (a teljesség igénye nélkül)
A szakképzési munkaszerződés egy speciális munkaviszony, amire a szakképzési szabályozásban nem szabályozott kérdésekben alkalmazni kell az Mt. előírásait. Amennyiben azonban az Szkt. vagy az Szkr. speciális szabályt ír elő, az felülírja az Mt.-t.
Munkabérként legalább 100 ezer, maximum 168 ezer forintot kell adni, melynek összege nem függ a duális képzőhelyen töltött időtől.
Vezetni kell munkaidő-nyilvántartást, amiből megállapítható a képzőhelyen munkával töltött idő, a kiadott szabadság, betegszabadság időszaka. Ez a nyilvántartásképezi az alapját az adókedvezmény elszámolásának is. A munkaidő-nyilvántartásnak összhangban kell lennie a KRÉTA rendszerben rögzített adatokkal is, de bizonyos esetekben (pl. a tanítási szünetek időszaka) előfordulhat eltérés a két nyilvántartás között.
Lényeges eltérés az Mt.-hez képest, hogy a szabadság mértéke tanulók esetén naptári évenként 45 munkanap (tört év esetén időarányosan jár). A szabadságot az iskolaiszünetek (őszi, téli, tavaszi) időtartamára kell kiadni, a nyári szünetben összefüggően 20 napot kell szabadságként biztosítani.
Betegszabadság is megilleti a tanulót keresőképtelenségének első 15 napjára.
Az iskolai napokon és még egyéb esetekben, amiket az Szkr. 252/B. § sorol fel, mentesül a tanuló a munkavégzési kötelezettség alól, amelyre díjazás illeti őt meg.
Biztosítotti bejelentés
A szakképzési munkaszerződés egy speciális munkaviszony, ami a Tbj. 6. § (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosítási jogviszonyt eredményez. A jogviszony bejelentését a NAV felé a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni a 26T1041 (08E) jelű nyomtatványon. A nyomtatványon ki kell tölteni a munkaviszony várható végét is. Jogviszonykódkéntjelölhető a 1311 szakképzési munkaszerződés, de a 1101 munkaviszony is. A 1101-es jogviszonykód esetén még fel kell tüntetni a tanult szakma FEOR számát, valamint a heti munkaidő óraszámát is.
Amennyiben a biztosítás szünetelésére kerül sor (ami megegyezik a bérrel ellátatlan időszakkal), a biztosítás szünetelésének kezdetét és végét is jelenteni kell.
A biztosított tanulóra vonatkozóan teljesíteni kell minden olyan előírást, amit a Tbj. a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban előír.
Szakképzési munkabér közterhe
- Személyi jövedelemadó: Szja tv. 1. sz. melléletének 4.11 pontja alapján mentes az szja alól az Szkt. alapján kifizetett munkabér.
- Tb járulék: Tbj. 27. § (1) bekezdése alapján járulékalapot képez a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett juttatás.
- Szocho: Kiva tv. 21. §-a alapján a szakképzési munkaszerződésre tekintettel kifizetett díjazás mentes a szociális hozzájárulási adó alól.
- KIVA: Kiva tv. 20. §-a alapján KIVA alapot képez a járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítás. A kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény nem képezi részét a személyi jellegű ráfordításnak. A szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér járulékalapot képez, de a tanuló mint munkaerőpiacra lépő, kedvezményezett foglalkoztatottnak minősül (az adóhatóság által kiállított igazolásalapján), így a foglalkoztatás első évében a minimálbérig, az azt követő fél évben a minimálbér 50%-ig mentesül a KIVA alól.
Havi adó- és járulék bevallás
A foglalkoztatás időszaka alatt a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulót a bevallásban szerepeltetni kell:
- 2608M-08-as lapon a biztosítási jogviszony adatainála szakképzési munkaszerződés jogcímkódja 120. A FEOR számot és a heti munkaidőt nem kell kitölteni. Arányos szolgálati időt nem kell számítani, amit a nyomtatványon jelölni kell.
- 2608M-09-02-es lapon a szakképzési munkaszerződésalapján kapott munkabért és az annak alapján a magánszemélyt terhelő 18,5% tb járulék szerepeltetendő.
- 2608M-11-es lapon a szociális hozzájárulási adóbólérvényesíthető adókedvezmény összegét kell levezetni.
A szociális hozzájárulási adókedvezmény (szocho-kedvezmény) milyen jogcímen és milyen formában érvényesíthető KIVA-alany esetében?
A szakirányú oktatás adókedvezményét a Szocho tv. 17/A. §-a tartalmazza. A kedvezményt az érvényesítheti, aki a szakképzési munkaszerződést megkötötte (szakképzésimunkaszerződést csak duális képzőhely köthet). A szocho-kedvezmény általános esetben a szocho-fizetési kötelezettséget csökkenti, de a 17/A. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy amennyiben az adózó nem kötelezett szocho fizetésére, a szocho-kedvezménytadó-visszaigénylés keretében lehet érvényesíteni. A KIVA adóalany nem kötelezett szocho fizetésére, így az adókedvezmény a szocho adónemen visszaigényelhető adót eredményez. Ez a visszajáró adó átvezethető másik adónemre, vagy kérhető annak bankszámlára történő kiutalása is.
A számviteli elszámolás során az adóvisszatérítés összege egyéb bevételként könyvelendő.
A szakirányú oktatás adókedvezményét minden duális képzőhely, így a KIVA adóalany is a 2608-as bevallás M11-es lapján tudja szerepeltetni.
A szocho kedvezménynek mi a kiszámítási módja, mely bevallásban, mely sorokon és milyen adattartalommal szerepeltethető?
A szakirányú oktatás adókedvezménye két részből tevődik össze:
a) Az egyik (jelentősebb) részét a szakirányúfoglalkoztatás során havonta lehet érvényesíteni. Ennek szabályát a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdésének a) pontja tartalmazza. A kedvezményt és annak levezetését a havi adóbevallás 08M-11-es lapjának 800-804. sorai tartalmazzák.
Az adókedvezmény kiszámításához először meg kell határozni az adókedvezmény egy teljes napra jutó adókedvezményének összegét, mely az alábbi képlettel történhet:(1 200 000 Ft x szakmaszorzó x évfolyam szorzó) / éves munkanapok száma. A képletben alkalmazandó szakmaszorzót és évfolyamszorzót az Szkr. 332/A. §-a tartalmazza. Az évfolyamszorzó meghatározásánál a szakirányú oktatási éveket kell számításba venni (az ágazatialapoktatás időszakát figyelmen kívül kell hagyni). A bevallásban a szakmaszorzót a 800. sorban kell szerepeltetni a tanult szakma kiválasztásával, az évfolyamszorzót pedig a 801. sorban kell kiválasztani a listából.
A fenti képlettel megállapított napi adókedvezmény összegét annyi napra lehet elszámolni, amennyi az adott hónap azon munkanapjainak a száma, amelyeken a tanulóténylegesen dolgozott a képzőhelyen, vagy pedig a képzőhelyen kellett volna dolgoznia, de szabadságon vagy betegszabadságon volt (az igazolt és igazolatlan távollétek, mint például az iskolai oktatási napok nem jogosítanak adókedvezményre). Ezeknek a napoknaka számát a bevallás 802. sorában kell feltüntetni.
Abban az esetben, ha tanuló napi munkaideje nem érte el a rá irányadó teljes napi munkaidőt (18 éven felüli esetében a napi 8, 18 éven aluli esetében a napi 7 órát),az adókedvezmény összegét arányosítani kell a havi teljesített munkaidő és a teljesítendő munkaidő arányával. Ez az arányszám a bevallás 803. sorának a) oszlopába írandó be. Az arányszám nevezőjében a 802. sorban feltüntetett havi munkanapoknak a napi teljes munkaidővel (életkortól függően 7, illetve 8 óra) felszorzott összege szerepeltetendő, a számlálóban pedig a 802. sorban feltüntetett munkanapokonaz adott hónapban ténylegesen a munkahelyen töltött órák száma, ami szabadság és betegszabadság esetében a napi munkaidővel számítandó. Abban az esetben, ha a tanuló 18 éven aluli és napi 7 órában van foglalkoztatva, illetve a 18. év betöltésétől napi 8 óráraemelik a napi munkaidő hosszát, akkor a számláló és a nevező értéke megegyezik egymással.
Példa: május hónapban 19 munkanap volt. Ebből 11 nap iskolai oktatási napja volt, 7 napot dolgozott, 1 nap szabadságon volt. Az adókedvezmény8 napra érvényesíthető (802. sor). A tanuló 18 év feletti, napi munkaideje 8 óra. Oktatási idő a hónapban: 8 nap x 8 óra =64 óra, napi maximális munkaidő a hónapban: 8 nap x 8 óra = 64 óra, így a bevallás 83. sorában az arányszám: 64/64. Ha 18 éven felülitanuló napi munkaideje csak 7 óra lenne, akkor a számláló értéke: 8 nap x 7 óra = 56 óra, így az arányszám 56/64 lenne.
b) A kedvezmény másik része – a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdésének b) pontja szerint - a szakirányú oktatás során havonta érvényesíthető adókedvezmények 20%-a (sikerdíj). Ezt a kedvezményt a sikeres szakmai vizsga letételét követően lehet érvényesíteni. A kedvezmény abban az esetben számolható el, amennyiben a szakképzési munkaszerződés legalább 6 hónapon keresztül folyamatosan fennállt. A kedvezményt és annak levezetését a havi adóbevallás 08M-11-es lapjának 830-831. sorai tartalmazzák.
Milyen havi, negyedéves vagy éves bevallási kötelezettségek merülnek fel a duális képzőhely részéről?
A szakirányú oktatásban történő részvétel a tanulóknak a havi adó- és járulékbevallásban történő szerepeltetésén kívül nem jár plusz bevallási kötelezettséggel.
Szükséges-e külön nyilvántartás vagy igazolás vezetése a kedvezmény igénybevételéhez?
A kedvezmény elszámolásának az alapja a munkaidő-nyilvántartás, amiből ki kell derülnie, hogy a tanuló mely napokon dolgozott ténylegesen a duális képzőhelyen,mikor volt szabadságon és mikor volt olyan napja, amikor dolgoznia kellett volna, de betegszabadságon volt. A munkaidő-nyilvántartásban szakirányú oktatással töltött napoknak egyezniük kell a Kréta rendszerben szakirányú oktatáson töltött óraszám adatával.
Van-e speciális szabály arra vonatkozóan, ha a foglalkoztató KIVA-alanyként működik?
A szakképzési munkabér, mint járulékalapot képező személyi jellegű kifizetés, alapját képezi a KIVA-nak, de ha a tanuló munkaerőpiacra lépőnek minősül (amit azadóhatóság igazol), akkor
- a foglalkoztatás első évében a minimálbérig (322800 Ft-ig),
- az azt követő fél évben a minimálbér 50%-ig (161400 Ft-ig) mentesül a KIVA alól.
Ennek megfelelően, ha a tanulónak adott szakképzési munkabér 100 ezer forint, akkor ez a munkabér 1,5 éven keresztül nem képezi a KIVA alapját.
Önellenőrzési kötelezettségek alakulása
Abban az esetben, ha a tárgyhavi adókedvezmény összege helytelenül kerül bevallásra – akár pozitív, akár negatív irányú az eltérés -, a havi 08-as bevallást önellenőrzéssellehet javítani.
Egyéb megjegyzés
A tanulók a statisztikai állományi létszámba nem számítanak bele.
Forrás: MKIK
