A magyar nemzetgazdaság stratégiai érdeke a minőségi szakképzés és az erre épülő mesterképzés.
Mesterképzés fogalma szerint a mesterképzés olyan képzési forma, amelynek során meghatározott szakképzettséggel, illetve szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakemberek mestervizsgára felkészítése történik. A mesterképzés keretében a szakma mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, továbbá a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek átadása történik.
A mestervizsga a szakemberek szakmai fejlődési folyamatában, jelentős mérő-, értékelő és minősítő szintet hivatott képviselni.
A minőségi színvonalon képzett mesterek szakmai tudásuk, munkatapasztalatuk, munkakultúrájuk birtokában hozzájárulnak a vállalkozások eredményes vezetéséhez, a vállalkozások munkafolyamatainak irányításához, szakmájuk, hivatásuk tovább örökítéséhez, a foglalkoztatáshoz, a munkahelyteremtéshez.
A mestervizsga célja, hogy a szakemberek számára biztosítsa a szakmai fejlődés és az egzisztenciális életpályamodell, karrier kialakításának lehetőségét, valamint a tanulóképzéshez és vállalkozásvezetéshez szükséges ismeretek elsajátítását. Tanúsítsa a vállalkozás működtetéséhez szükséges szakmai, gazdasági, pénzügyi, vezetési, munkaügyi és jogi ismeretek megszerzését és készségszintű ismeretét. Teremtse meg a szakmai megbecsülés, anyagi, erkölcsi elismerés és bizalom garanciáját.
A mestervizsgáztatás a gazdaságot képviselő kamarák feladata, kompetenciája, amelyet a kamara kiemelt feladatként kezel.
A szabályzat teljes szövege a mellékletben olvasható.
Hatályos: 2024. június 1.
