Magyarország partnerországa és díszvendége volt a világ egyik legnépszerűbb víz- és hulladékgazdálkodási, valamit városfejlesztési kiállításán.
Tovább erősödtek törökországi gazdasági kapcsolataink azon az Izmirben október elején megrendezett nemzetközi eseményen, melyen Magyarország partnerországa és díszvendége volt a világ egyik legnépszerűbb víz- és hulladékgazdálkodási, valamint városfejlesztési kiállításának. A törökországi KentExpón és a hozzá kapcsolódó 3. Vízgazdálkodási Konferencián tíz, fenntartható fejlődéssel és környezetvédelemmel foglalkozó magyar vállalkozás is bemutatkozott.
A kormány kész arra, hogy megerősítse gazdasági kapcsolatait Törökországgal úgy, hogy közben az exportképes kisés középvállalkozások jelenlétét is ösztönzi a külpiacon - mondta a Magyar Időknek Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára annak kapcsán, hogy hazánk október 8-11. között Törökországban képviseltette magát egy nemzetközi szakkonferencián. A témában a világon a legszínvonalasabbnak tartott, évente megrendezett törökországi KentExpón és a hozzá kapcsolódó 3. Vízgazdálkodási Konferencián a Magyar Nemzeti Kereskedőház közreműködésével tíz, vízgazdálkodással és városfejlesztési technológiákkal foglalkozó hazai vállalkozás mutatkozott be. A megjelenés célja többek között az volt, hogy bővüljenek a cégek exportlehetőségei.
A gazdasági mutatószámok szerint ugyanis kiemelt fontosságú a magyarországi kkv-k bevonása a Törökországgal folyamatosan bővülő kereskedelmi kapcsolatokba, a két állam dinamikusan bővülő együttműködésébe. Négy évvel ezelőtt a magyar-török külkereskedelmi termékforgalom a másfélszeresére emelkedett, mely tendencia folyamatos, tavaly például 60 milliárd forint volt a növekedés. Hazánk egyik fontos, unión kívüli kereskedelmi partnerével a közös múlt mellett a jelen közös fejlődési lehetőségei is az együttműködést erősítik. Jelenleg a hazai kkv-knak csupán mintegy 28 százaléka vesz részt a törökországi külkereskedelemben. Ezt az arányt szeretné növelni az MNKH, mely törekvés megfelel a kormányzati elképzeléseknek is.
A Külügyminisztérium államtitkára lapunknak azt jelezte, az októberi kiállítás és konferencia is lendített a török-magyar gazdasági kapcsolatokon. - Törökországban a következő évek nagy kihívása, hogy megoldják a vízkezelési, szennyvíztisztítási kérdéseket. Nem véletlen, hogy ennyire érdeklődnek a téma iránt, hiszen az unió is sürgeti őket a szennyvíztisztítási feladatok ellátásában - jegyezte meg az államtitkár. Felidézte, a kiállításon elsősorban olyan innovatív technológiák érdekelték a török üzletembereket, amelyekben a hagyományaink mellett benne van a magyar tudástőke, valamint a magyar kreativitás.
Az MNKH szakértői a Magyar Időknek arra is kitértek, habár a bolygó felszínének 71 százalékát víz borítja, a világ vízkészletének csupán két százaléka édesvíz. Ez azért fontos, mert igazolja, hogy a friss víz kiemelkedő szerepet kap a fenntartható fejlődésben. A szakértők szerint a gyorsuló éghajlatváltozás miatt 2030-ig a világ népességének 40 százaléka szenved majd vízhiánytól. - Az izmiri konferenciához hasonló események segíthetnek megoldani ezt a kihívást és válaszokat találni mindannyiunk számára - vélik az MNKH-nál, amelynek a törökországi kiállításon felállított standján a víz- és szennyvízgazdálkodási megoldások mellett nagy sikere volt a különböző "smart city" technológiáknak is, így például az intelligens mérési, távfelügyeleti, irányítástechnikai és megfigyelőrendszereknek.
Nemzetközi tanulmányok szerint 2050-re a világ lakosságának 70 százaléka él majd a városokban, ezért is fontos az intelligens vízgazdálkodási és városüzemeltetési megoldások használata - fűzte hozzá a külügyi tárca államtitkára.
MEGÁLLAPODÁS A TÖRÖK ÁRUTŐZSDÉVEL
A tapasztalatok szerint nem csupán a vízgazdálkodás területén népszerűek a magyar technológiai megoldások. Az üzleti kapcsolatok mellett az áruforgalom további élénkülése is várható a két ország között, hiszen a Magyar Nemzeti Kereskedőház nevében Pál Kata ágazati, technológia- és tudástranszfer-igazgató megállapodást írt alá az Izmir Commodity Exchange árutőzsde vezetőjével, Isinsu Kestellivel a közös együttműködésről, amely elsősorban az agrártermékek exportjának növelését eredményezi. Az izmiri árutőzsdén jelenleg főként a magyar búzára, árpára, napraforgóolajra és élő állatra van a legnagyobb kereslet, de a magas hozzáadott értékű, prémium minőségű magyar termékekre további igény mutatkozik a török piacon. Erre reagálva az MNKH török irodája, az ALX is újabb helyszíneken nyitott irodákat, és képviseli a magyar kis- és középvállalkozások érdekeit Törökországban.
Forrás: Magyar Nemzeti Kereskedőház / Magyar Idők
