Feltételezzük, hogy Ön előtti ismert a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) melynek 1.§ (3) bekezdése így szól:
„Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató e tevékenységének körében nem fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, kivéve, ha a 33.§(4) bekezdése szerint vállalja az e törvényben a szolgáltatóra meghatározott kötelezettségeket.”
A 33.§(4) bekezdése szerinti kötelezettségek:
- a szolgáltató szabályzatot jóváhagyásra benyújtja a kereskedelemi hatósághoz,
- kéri nyilvántartásba vételét, a hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi.
Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.
A törvény szerinti felügyeletet ellátó szerv (nyilvántartást is vezető) 2012 szeptemberétől a nemesfémtárgyakkal kereskedőkön túlmenően az egyéb árukereskedők vonatkozásában is a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (továbbiakban: MKEH) Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatósága (NEHITI).
A 2007. december 14-én hatályba lépett Pmt-t módosította a 2013. évi LII. törvény (hatályba lépés: 2013. 07. 01.)
A törvény hatályba lépésekor már működő szolgáltatóknak a 2013. július 1-jén hatályba lépett törvényi változásokat 2013. október 1-jéig kellett átvezetniük belső szabályzatukban.
Az átdolgozott belső szabályzatokat nem kell benyújtaniuk jóváhagyásra, azt a hatóság átfogó ellenőrzés keretében kérheti bemutatni.
2013. október 1-jét követően valamennyi a hatóság nyilvántartásában szereplő árukereskedő vállalkozásnak az új előírások szerinti belső szabályzattal kell rendelkeznie.
Felhívjuk figyelmüket, hogy számos változás található a MKEH- honlapján megtalálható új mintaszabályzatban és útmutatóban, ezért kérjük ennek alapos tanulmányozását jelen tájékoztatóban –a teljesség igénye nélkül- csak néhány fontos elemet emelünk ki.
A jogalkotó és a felügyeletet ellátó szerv a tájékoztatásokkal az árukereskedők minél szélesebb körét meg kívánja szólítani annak érdekében, hogy a pénzmosás elleni küzdelem sikeres legyen és a Magyarországon nyilvántartásba vett árukereskedők száma jelentősen növekedjen.
A belső szabályzat elkészítéséhez a Hatóság által - a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve - a miniszter egyetértésével elkészített mintaszabályzat letölthető az MKEH honlapjáról: http://mkeh.gov.hu/nemesfemvizsgalat/PmtUtmutato
A közzétett mintaszabályzat alkalmazása nem kötelező jellegű, az elkészített belső szabályzatnak azonban tartalmilag meg kell felelni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló módosított 2007. évi CXXXVI. törvénynek valamint a belső szabályzatkötelező tartalmi elemeiről szóló 35/2007. (XII. 29.) PM rendeletben foglaltaknak, és nem lehet jogszabállyal ellentétes.
Az árukereskedők nyilvántartásba vétele és a belső szabályzat jóváhagyásának eljárása a szolgáltató kérelmére indul, vagyis a bejelentkezés önkéntes. A kérelem formanyomtatvány az MKEH honlapjáról letölthető. A Hatóság azonban ellenőrizhet olyan szolgáltatókat is, melyeknél adat merül fel arra nézve, hogy annak ellenére fogad el 3,6 M Ft-ot elérő vagy meghaladó készpénzfizetést, hogy nincsen nyilvántartva, vagyis erre nem jogosult.
A szabályzatot két eredeti példányban a kérelemhez csatolva, azokat cégszerűen aláírva, személyesen az MKEH Tanácsadó és Ügyfélszolgálati Irodájához (Budapest, 1124 Németvölgyi út 37-39. ), vagy MKEH Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatósághoz 1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 3-5 I. emelet 133. és II. emelet 141. szoba, (Tel.: 061/333-0147) lehet benyújtani. ( postacím : MKEH NEHITI 1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 3-5.)
A szabályzat jóváhagyásáért - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdésének a 2011. évi CLVI. törvény 155. §-a által elrendelt módosítása értelmében – 3000 forint illetéket kell leróni, amit a kérelemre illetékbélyeg formájában kell felragasztani.
Amennyiben a kérelem vagy a benyújtott belső szabályzat nem felel meg az előírt jogszabályi követelményeknek, azt a Hatóság a hiányosságok, hibák megjelölése mellett a kérelmezőnek pótlásra vagy kijavításra – határidő megjelölésével - visszaküldi. A hiánypótlás, a hibajavítás elmaradása, illetve ismételten hiányos, hibás benyújtás esetén, az MKEH a kérelmet elutasítja, valamint a mulasztóval szemben Pmt. szerinti jogkövetkezményt alkalmazhat.
A jogkövetkezmények közül a 2013. július 1. napján hatályba lépett módosítás a bírság mértékét ötvenezer Ft-tól húszmillió Ft-ig határozta meg, a felső határt jelentősen megemelte. A bírságot adók módjára kell behajtani, vagyis a Nemzeti Adó és Vámhivatal hajtja be azt.
Az eljárás során a hatóság, mint felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (Ket.) foglaltak szerint jár el. Az ügyintézési határidő – hiánypótlásra szánt időt nem számítva: 30 nap.
Fontos szabály: az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató köteles azonosítani a vásárlót, a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítése esetén, amely kiterjed a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra is, ha annak együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot.
Az árukereskedelmi tevékenység esetén a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás a részletvétel alapján történő fizetést, fizetési megbízást jelenti.
Rögzíteni szükséges, hogy a 3,6 millió forintos értékhatár alkalmazandó akkor is, ha külföldi fizetőeszközben történik a kifizetés, vagyis a szolgáltató köteles meghatározni - a szolgáltatónál alkalmazott - külföldi fizetőeszközre vonatkozó átváltási szabályokat a számviteli törvény szerint.
A szolgáltató elkülönített nyilvántartást köteles vezetni minden 3,6 millió forintot elérő, vagy azt meghaladó értékű készpénzes tranzakcióról. A szolgáltató köteles meghatározni, hogy a nyilvántartás papír alapú / elektronikus. Elektronikus nyilvántartásnál elegendő, ha a szolgáltató le tudja válogatni rendszeréből az ilyen tranzakciókat adott időszakra.
Fontos szabály, hogy a tényleges tulajdonosra is nyilatkoztatni kell a vevőt ilyen esetekben.
Amennyiben a tranzakció kapcsán a szolgáltató pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló jeleket észlel úgy köteles az erre kijelölt személy által bejelentést tenni a Nemzeti Adó és Vámhivatal pénzügyi információs egységhez. Elvárás az is, hogy a szolgáltatók fontolják meg a bejelentés megtételét akkor is, ha valamilyen okból nem tudják végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, vagy szokatlannak, gyanúsnak tartják az ügyletet.
Amennyiben az ügyfél nem hajlandó az átvilágítási eljárásnak eleget tenni, úgy a szolgáltatónak a tranzakciót meg kell tagadnia.
A pénzmosás elleni küzdelem eredményességét nagymértékben a bejelentési kötelezettség teljesítése határozza meg, ezért a szolgáltató által kidolgozott belső szabályzatban kiemelten és a lehető legrészletesebben kell megfogalmazni az alkalmazottak, vezetők, kijelölt személyek tevékenységét, kötelezettségeit, jogait.
A bejelentés miatt - még ha az nem is bizonyul később alaposnak- hátrány nem érheti a bejelentőt, személye titokban marad. Ugyanakkor fontos annak ismeret is, hogy a bejelentés elmulasztása bűncselekményt valósít meg.
Az új törvényjelentős változásai:
Pénzmosás fogalmát részletesen körülírja és ez a fogalom megjelenik az értelmező rendelkezések között: a 2013. június 30-ig hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 303–303/A. §-ában, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399–400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;
Terrorizmus finanszírozása fogalmát részletesen körülírja és ez a fogalom megjelenik az értelmező rendelkezések között: az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;
Külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság fogalmát részletesen körülírja és ez a fogalom megjelenik az értelmező rendelkezések között: a külföldi államnak az a hatósága, amely – különösen a Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force; FATF) és az Egmont Csoport követelményeinek a figyelembevételével – a pénzügyi információs egységként működő hatósággal azonos vagy hasonló feladatokat lát el.
Üzleti kapcsolat: a fogalom nem korlátozódik az írásbeli szerződésre.
Tényleges tulajdonos: a törvény pontosítja a fogalmat, ennek megfelelően jogi személy vagy egyéb szervezet esetében egy mellékelt kitöltésével mindig kell nyilatkozni a tényleges tulajdonosról.
A szolgáltató belső információs rendszert bocsát az alkalmazottai részére mely legalább az alábbi pontokra vonatkozóan tartalmaz részletes leírást:
- az információs rendszer hogyan biztosítja, hogy a ténylegesen összetartozó ügyletek nyomon követhetőségét, valamint az alkalmazott számára miképpen ad jelzést a 3,6 millió forint összeg (készpénzfizetés) elérése esetén
- az átvilágítási, az azonosítási vagy a pénzmosással kapcsolatosan megszerzett bármely információ eljuttatása egyik üzletből a amennyiben a szolgáltató több üzlettel, telephellyel rendelkezik.
- annak biztosítása, hogy a szolgáltató valamennyi azonosítást végző dolgozója ugyanazokkal az információkkal egy időben egyforma adattartalommal rendelkezhessen, az információs rendszer által összegyűjtött adatokról a szolgáltató alkalmazottai naprakész információkkal rendelkezzenek
- ki és hogyan ellenőrzi az átvilágítást végzők munkáját visszamenőleg szúrópróbaszerűen köteles megvizsgálni a készpénzes ügyleteket, annak megállítására vonatkozóan, hogy az alkalmazottak eleget tettek-e a szabályzatban előírtaknak.
A szolgáltató kialakítja a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik a belépő alkalmazottak kiképzéséről, az alkalmazottak rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzéséről, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és a megszerzett ismeretek ellenőrzéséről.
A mintaszabályzat melléklete – a teljesség igénye nélkül – felsorol néhány gazdasági eseményt, amelyek utalhatnak pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására. Természetesen az adott árukereskedelmi szolgáltató egyedi belső szabályzatában a példákat kiegészítheti további, a saját árukörének kereskedelmi forgalmazásakor saját maga, vagy más kereskedő által tapasztalt – esetleírásokkal.
A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését (ez azonos a regisztrációt tartalmazó határozat jogerőre emelkedésével) követő öt munkanapon belül kijelölni – a szervezet sajátosságától függően – azt a személyt vagy személyeket, aki az azonosítást végző személytől érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy adatairól tájékoztatni kell a Nemzeti Adó és Vámhivatala Pénzmosás Elleni Információs Irodát(Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)
A kijelölt személy kötelezettségei bővültek: felel a bejelentésben szereplő adatok, információ tartalmáért, valódiságáért.
A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosítványai jelentősen bővültek:
pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a Pmt. rendelkezései szerint jogosult megismerni a szolgáltató által kezelt bank-, fizetési, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot, valamint az üzleti titkot is, továbbá jogosult az adótitok és vámtitok megismerésén túl a központi államigazgatási szerv, a bíróság és a Pmt. szerinti felügyeleti szerv által kezelt adatok megismerésére is.
Fontos változás, hogy a törvény nem, vagy nem megfelelő alkalmazása estére a felügyeleti eljárás során alkalmazandó bírság értékhatárai megváltoztak, az új szabályok szerint - a fokozatosság elvét figyelembe véve - 50.000.-Ft-tól 20.000.000.- Ft-ig bírságolhat a Hatóság.
A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával kapcsolatos teendők című fejezetben megváltoztak az internetes elérhetőségek, ezeket is tartalmazzák a mintaszabályzatok.
Fentieken túlmenően az új törvény több módosítást is bevezetett, ezért kérjük a hatóság honlapján közzétett dokumentumok részletes tanulmányozását a belső szabályzat elkészítése vagy módosítása előtt.
2013. október 18.
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság
