Megújul a Választottbíróság

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett működő Választottbíróság megújulásának szervezeti és jogi elemeit bemutató szakmai konferenciát rendezett október 10-én Budapesten.

Az Országgyűlés idén májusban fogadta el az új választottbírósági törvényt, amely a korábbinál részletesebben és átfogóbban szabályozza újra a választottbírósági eljárást és az állandó választottbíróságok szervezeti rendszerében komoly átalakításokat irányoz elő.

A magyarországi állandó választottbíróságok közül 2017. december 31-i hatállyal megszűnik a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság és az Energetikai Állandó Választottbíróság, melyek tevékenységét 2018. január 1-jétől az MKIK mellett működő Állandó Választottbíróság veszi át. Az új szervezeti struktúra egy héttagú elnökség vezetésével működik tovább. Az elnökségbe az elnököt és két tagot az MKIK, egy-egy tagot pedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Magyar Bankszövetség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara delegál. A Sport Állandó Választottbíróság és a Nemzeti Agrárkamara mellett működő Állandó Választottbíróság továbbra is az MKIK-tól függetlenül folytatja tevékenységét.

Parragh László, az MKIK elnöke nyitóbeszédében elmondta, hogy szakaszhatárhoz érkezett a választottbírósági rendszer, s nemcsak a jogszabályváltozások miatt, hanem azért is, mert a 90-es évek óta megváltozott a gazdaság állapota, szerkezete, ehhez pedig igazodni kell. Közölte, hogy 2017. október 1-jén a jogszabályi előírásoknak megfelelően létrehozták Dunai Péter MKIK főtitkár vezetésével az Előkészítő Bizottságot, amely még az idén hozzálát a szabályozás előkészítéséhez: az alapdokumentumok szövegezésének egyeztetéséhez, a díjak megállapításához, az illetékességi területek kijelöléséhez, a három választottbíróság összeolvadásával összefüggő jogi ügyek lebonyolításához, és a választottbírák, illetve a héttagú elnökség kiválasztásához. A kamara elnökének reményei szerint az MKIK mellett működő kibővített Választottbíróságtól az várható el, hogy felgyorsuljon a döntéshozatal, illetve az utóbbi években a választottbíróság egészére jellemző ügyszámcsökkenés megforduljon.

Sárközy Tamás professzor emeritus, BME GTK Üzleti Jogi Tanszék, a Magyar Jogász Egylet elnöke tájékoztatott a törvény újdonságairól, a változtatások nemzetközi és hazai okairól és bemutatta az új jogintézményeket. A törvény egyik célja, hogy szövegezése minél közelebb kerüljön az ENSZ által javasolt mintatörvényhez, és a választottbírósághoz forduló felek számára egy korábbinál szélesebb eszközpalettát kínáljon, amelyben szerepel az ideiglenes intézkedés részletesebb szabályozása, az eljárásújítás és az ítélet érvénytelenítését követő eljárás teljes koordinálása.
Grabner Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energetikáért felelős elnökhelyettese előadásában a 2005-2010 között bekövetkező energetikai piacnyitást, az Energetikai Állandó Választottbíróság működését, az energiapiaci engedélyesek közötti vitarendezés lehetőségeit és a változó energiapiaci környezetet mutatta be.
Kovács Erika, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke prezentációjában kiemelte, hogy egy pénzügyekben döntő választottbíróság esetében három fontos szempontnak kell maradéktalanul érvényesülnie: a bírák szakértelmének, az eljárás gyorsaságának - természetesen mindkettő a pártatlanság és a befolyásolhatatlanság, mint alapkövetelmények mellett -, valamint a minőségi működtetést támogató fair díjszabásnak. A megszűnő Pénz- és Tőkepiaci Választottbíróság feladatait a több évtizedes múltra visszatekintő MKIK mellett működő Választottbíróság fogja ellátni. Az elnökségnek fontos feladata lesz, hogy gondoskodjon a megfelelő és jól alkalmazható eljárási szabályok megalkotásáról és betartatásáról.

Burai-Kovács János ügyvéd jogi szemszögből elemezte, milyen változásokat hoz a törvény. Felsorolta azokat a kérdéseket, amelyeket figyelembe kell venni a jövőbeni választottbírósági kikötéseknél. Lényeges, hogy a felek végiggondolják, milyen tényezőket tartanak fontosnak egy esetleges választottbírósági eljárás esetén. Akkor, ha a felek a gyorsaságot tartják elsődleges szempontnak, érdemes még a választottbírósági szerződésben lemondani az új törvény által kínált eljárásújításról.

Rendezvénynaptár

December 2017
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Kamarai Videók

Legolvasottabbak

Új Széchenyi terv - banner

Intelligent Energy EU - logó

tamop234

Kiemelt partnerek

Pályázati tanácsadók

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - logó

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó