Figyelmébe ajánljuk a Magyar Közgazdasági Társaság Államháztartási Szakosztályának 2024. március 25-én megrendezett „20 év EU-tagság a közpénzügyekben” című kerekasztal-beszélgetését.
A beszélgetés résztvevői:
- Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára, az MKT Államháztartási Szakosztályának alelnöke;
- Dencső Balázs, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója
- Kovács Árpád egyetemi tanár, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács korábbi elnöke, az MKT örökös tiszteletbeli elnöke.
Az eseményen elhangzott, hogy Magyarország csatlakozása előtt az Európai Bizottság átvilágította a magyar államháztartási rendszert, hogy az Uniós források felhasználása és a fejlesztési támogatásokhoz szükséges nemzeti finanszírozás biztosítható-e, emellett a csatlakozás első hónapjától Magyarországnak hozzá kellett járulnia az Unió költségvetéséhez.
A szaldóról elmondható, hogy 2004-től kezdve a magyar állam minden évben több támogatást kapott, mint amennyit befizetett. Az elmúlt 10-14 évben ez a szaldó 1000-2000 milliárd forint között változott. Az Európai Unió felé befizetett nemzeti hozzájárulás az utóbbi években körülbelül a GDP 1 százalékát tette ki, ugyanakkor a Magyarország által elnyert források és a befizetések szaldója rendre a GDP 3-5 százalékát érik el. A nemzeti hozzájárulás trendszerűen növekedett az elmúlt években, euróban vizsgálva a hozzájárulásunk reálértéke mintegy 53 százalékos növekedést mutat.
A harmonizáció ugyanakkor kötelezettségekkel is járt, Magyarországnak a költségvetés területén bizonyos jogairól is le kellett mondania. Az Európai Uniós szabályozások kikötéseire tekintettel szükséges hangsúlyozni, hogy a gazdasági kormányzás átalakulóban van, még nem ismertek az új Európai Uniós szabályok, azonban az biztosra vehető, hogy a 3 százalékos GDP arányos hiánykövetelmény és a 60 százalékos államadósság cél változatlan marad. Magyarország az egyetlen olyan ország, akivel szemben az Európai Bizottság pénzügyi szankciót javasolt, hiszen a 2004-es csatlakozás óta deficit eljárás alatt volt, ezért a 2010-es évek elején az Európai Bizottság azt szorgalmazta, hogy Magyarország ne kapja meg a strukturális, fejlesztési és egyéb források egy részét, amíg nem igazolja a hiány csökkentésének követelményét.
