Talán nem is gondolnánk, hogy a különböző oldalakra feltöltött irdatlan mennyiségű adat, a fényképeink vagy a rengeteg kéretlen e-mail közvetve hozzájárul a klímaváltozáshoz. 
A digitális környezetszennyezés egyre égetőbb probléma napjainkban. Lényege, hogy az internetre feltöltött adatoknak tárhelyet biztosító szerverek működtetése szén-dioxid-kibocsátással, valamint többnyire még fosszilis energiafogyasztással jár, így fokozva a klímaváltozást.

Uniós előírás alapján a tagállamok minden évben július végéig küldenek megközelítő adatokat az üvegházhatású gázok előző évi kibocsátásáról az Európai Bizottságnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) összesítése szerint Magyarország kibocsátása 2021-hez viszonyítva 7 százalékkal mérséklődött 2022-ben. Az előzetes adatok alapján az 1990-es bázisévhez képest ez már 37 százalékos csökkenést jelent.

A közeljövőben megkezdheti működését az e-nyugta rendszere. A kifejezés egy adatbázist takar, amely minden magyar fogyasztónak személyre szabottan és hosszabb ideig gyűjti a különféle vásárlásairól kiállított nyugtáit, számláit, blokkjait, jótállási és garanciajegyeit. Az új szisztéma az online pénztárgéprendszer továbbfejlesztett verziója: ezen a ponton jöhetnek változások, kiszélesedhet a kasszát használók köre. Megtudtuk, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatja a terveket.

A csapadékvíz elvezetése helyett annak okos megtartása és hasznosítása költségmegtakarítást is eredményez.

Az épített környezet és a klímaváltozás miatt felforrósodó, poros levegő idén nyáron is erősen igénybe veszi a városlakók szervezetét, az egyre szélsőségesebb időjárásnak köszönhetően pedig hol a csapadékvíz elvezetése, hol éppen annak hiánya okoz gondot. Kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy az esővizet szűkösebb időszakokra „félretegyük”, majd felhasználjuk. De mégis hogyan valósítható meg ez beépített, városi környezetben?