Alapjogszabályok – ESG‑törvény és EU‑háttér 

Fő hazai jogszabály:

• 2023. évi CVIII. törvény – a fenntartható finanszírozásról és az egységes vállalati felelősségvállalásról (köznyelvben: ESG‑törvény). Ez jelöli ki az ESG‑kötelezettségek rendszerét, az ESG‑hatóságot (SZTFH), az ESG‑beszámolót, az átvilágítást és a tanúsítást.

Fő EU‑szabályok, amelyekre a magyar rendszer épül:

• CSRD, ESRS, EU Taxonómia rendelet, SFDR. Ezek határozzák meg, mit kell jelenteni, milyen adatokat, milyen módszertannal; a magyar ESG‑törvény és rendeletek ezeket ültetik át és egészítik ki.

SZTFH – az ESG‑hatóság

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) az Országgyűlés döntése alapján az ESG‑hatóság Magyarországon.

Fő feladatai:

• ESG‑hatósági felügyelet: az ESG‑törvény szerinti kötelezettek ellenőrzése, adatszolgáltatás, beszámolási kötelezettségek felügyelete.
• Szabályozás és nyilvántartás: ESG‑tanúsítók és ESG‑tanácsadók névjegyzéke, részletszabályok kiadása SZTFH‑rendeletekben.
• Elektronikus rendszerek működtetése: ESG‑adatszolgáltatási és nyilvántartási felületek.

Az SZTFH tehát nem csak „egy a sok hatóság közül”, hanem központi ESG‑felügyeleti szerv. A tanácsadók akkreditációját és nyilvántartását a 11/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet szabályozza.

NAH – Nemzeti Akkreditáló Hatóság szerepe 

A Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) az a szerv, amely:

• akkreditálja az ESG‑tanúsító szervezeteket,
• biztosítja, hogy azok megfeleljenek a vonatkozó nemzetközi és uniós szabványoknak (MSZ EN ISO/IEC 17029:2020, MSZ EN ISO 14065:2022, ISO 14066:2023).

A 15/2025. (XII. 23.) SZTFH rendelet kimondja, hogy az ESG‑törvény szerinti ESG‑beszámoló tanúsítását kizárólag:

• NAH által akkreditált, és
• SZTFH által az ESG tanúsítók névjegyzékébe felvett ESG‑tanúsító végezheti.

Vagyis: a tanúsítók szakmai és szervezeti minőségét a NAH garantálja, a hatósági felügyeletet és nyilvántartást pedig az SZTFH látja el.

Akkreditált ESG‑tanácsadók – új, hatóságilag szabályozott kategória 

Ez az a pont, ahol a korábbi „szabadpiaci ESG‑tanácsadó” kép megváltozott. A 11/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet kifejezetten az: „ESG tanácsadóként történő akkreditálás eljárási szabályairól és az ESG tanácsadók nyilvántartásáról” rendelkezik.

A rendelet kimondja: ESG‑tanácsadóként csak az működhet, akit az SZTFH akkreditált és nyilvántartásba vett. Az akkreditáció feltételeit külön rendelet (29/2024. NGM) határozza meg, és 3 évente meg kell újítani a megfelelő szakmai kompetenciák és gyakorlat igazolásával.

4.1. Mit jelent ez a gyakorlatban? 

• Létrejött az „akkreditált ESG‑tanácsadó” státusz, amelyhez:
  • meghatározott szakmai követelmények,
  • eljárási szabályok,
  • és nyilvántartásba vétel kapcsolódik.

• Az SZTFH:
  • lefolytatja az akkreditációs eljárást,
  • vezeti az ESG‑tanácsadók nyilvántartását,
  • ellenőrzi a rendeletben foglalt feltételek teljesülését.

A gyakorlatban tehát az akkreditáció versenyelőnyből lassan elvárássá válik.

4.2 Mit csinál egy akkreditált ESG‑tanácsadó? 

A hatósági definíció szerint az ESG‑tanácsadó:

• felméri a vállalat környezeti, társadalmi és irányítási hatásait,
• adatgyűjtést és elemzést végez,
• támogatja az ESG‑beszámoló elkészítését,
• felkészít a tanúsításra,
• segít az ESG‑törvény szerinti megfelelésben.
  
  

ESG‑tanúsítók vs. ESG‑tanácsadók 

Fontos különbség:

• ESG‑tanácsadó:
  • vállalatot készít fel,
  • segít adatgyűjtésben, folyamatok kialakításában, jelentésírásban, stratégiában.
• ESG‑tanúsító:
  • független fél,
  • a már elkészült ESG‑beszámoló megbízhatóságát és megfelelőségét tanúsítja,
  • csak akkor végezheti ezt, ha NAH‑akkreditált és SZTFH‑névjegyzékben szerepel.

Összefoglalva:

A tanácsadó és a tanúsító szerepe nem keverhető – ez a függetlenség és az összeférhetetlenség miatt kulcskérdés.

Mit jelent(het) egy ESG‑tanácsadó a cégeknek? 

Az ESG‑tanácsadó szerepe messze túlmutat a jelentéskészítés technikai támogatásán. A vállalatok számára az ESG‑tanácsadó stratégiai partner, aki a fenntarthatósági követelményeket üzleti értékké alakítja. A magyar jogszabályi környezetben – különösen az ESG‑törvény és az SZTFH‑rendeletek bevezetésével – a tanácsadó szerepe még hangsúlyosabbá vált, hiszen a megfelelés már nem opcionális, hanem jogi kötelezettség.

1. Jogszabályi megfelelések biztosítása 

A vállalatok számára az ESG‑kötelezettségek összetettek és folyamatosan változnak. Az ESG‑tanácsadó:

• értelmezi a CSRD, ESRS, Taxonómia és hazai ESG‑törvény előírásait,
• biztosítja, hogy a vállalat megfeleljen a hatósági elvárásoknak,
• felkészíti a céget az SZTFH vagy más hatóságok ellenőrzéseire,
• csökkenti a jogi és reputációs kockázatokat.

A tanácsadó tehát védőhálót jelent a szabályozási bizonytalanságokkal szemben.

2. Adatvezérelt működés kialakítása

 Az ESG‑jelentés nem kommunikációs anyag, hanem adatközpontú dokumentum. A tanácsadó segít:

• az ESG‑adatok feltérképezésében,
• az adatgyűjtési folyamatok kialakításában,
• a vállalati rendszerek összehangolásában,
• az adatok auditálhatóságának biztosításában.

Ez a vállalat számára hosszú távon hatékonyabb működést és jobb döntéstámogatást eredményez.

3. Stratégiai értékteremtés

Az ESG‑tanácsadó nem csupán megfelelési szakértő, hanem stratégiai partner is. Segít:

• az ESG‑kockázatok és lehetőségek azonosításában,
• a fenntarthatósági stratégia kialakításában,
• az üzleti célok és ESG‑célok összehangolásában,
• a versenyelőnyök kiépítésében (pl. zöld termékek, energiahatékonyság, reputáció).

A vállalat így nem csak megfelel, hanem piaci előnyt is szerez.

4. Felkészítés az ESG‑tanúsításra 

A magyar rendszerben az ESG‑beszámolót csak NAH‑akkreditált és SZTFH‑nyilvántartott tanúsító hitelesítheti. Az ESG‑tanácsadó:

• előkészíti a vállalatot a tanúsítási folyamatra,
• biztosítja, hogy a jelentés megfeleljen a tanúsítók elvárásainak,
• támogatja a vállalatot a tanúsítói audit során.

Ez különösen fontos, mert a tanúsítás kötelező a jogszabály szerint.

5. Kockázatcsökkentés és greenwashing‑védelem 

A nem megfelelő ESG‑kommunikáció vagy adatszolgáltatás:

• hatósági bírságot,
• reputációs károkat,
• befektetői bizalomvesztést

eredményezhet.

Az ESG‑tanácsadó segít elkerülni:

• a túlzó állításokat,
• a nem alátámasztott kommunikációt,
• a nem validált adatokat,
• a GVH által vizsgált greenwashing‑kockázatokat.

6. Befektetői és piaci elvárások teljesítése

A befektetők, bankok és üzleti partnerek egyre gyakrabban kérnek:

• ESG‑adatokat,
• fenntarthatósági jelentést,
• kockázati elemzést,
• ESG‑minősítést.

Az ESG‑tanácsadó biztosítja, hogy a vállalat versenyképes maradjon a finanszírozási és beszállítói láncokban.

7. Belső kultúra és működés fejlesztése

A tanácsadó támogatja:

• a munkavállalói bevonást,
• a fenntarthatósági kultúra kialakítását,
• a belső szabályzatok és folyamatok fejlesztését.

Ez hosszú távon stabilabb, felelősebb és hatékonyabb vállalati működést eredményez.

Összegzés

Egy ESG‑tanácsadó a vállalat számára:

• jogi megfelelési szakértő,
• adatmenedzsment‑támogató,
• stratégiai partner,
• kockázatkezelési tanácsadó,
• tanúsításra felkészítő szakember,
• piaci versenyképességet növelő erőforrás.

A magyar szabályozási környezetben, ahol az ESG‑tanácsadói státusz akkreditációhoz kötött, a tanácsadó szerepe még hangsúlyosabb: a vállalatok számára nélkülözhetetlen szakmai kapacitást jelent a fenntarthatósági megfelelés és értékteremtés területén.

Források: https://njt.hu/: 2023.évi CVIII. törvény, 11/2024. (VIII. 8.) SZTFH rendelet, 29/2024. (XII. 23.) NGM rendelet, 15/2025. (I. 15.) SZTFH rendelet, SZTFH – https://www.sztfh.hu, NAH – https://www.nah.gov.hu/hu/oldal/atteres_utemterv/

Készítette:

Tan Attila

Fenntarthatósági menedzser, 
Akkreditált ESG tanácsadó
Klímavédelmi szakértő
ESG Tanácsadó Szolgáltató Kft.

Holczerné Gáspár Mónika
Fenntarthatósági menedzser
ESG Tanácsadó Szolgáltató Kft.