A berlini DIW, a hallei IWH, a müncheni Ifo és az esseni RWI gazdaságkutató intézet április 16-án nyilvánosságra hozott tavaszi előrejelzésében – más, gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó szervezetekhez hasonlóan – felfelé módosította az idei évre növekedési prognózisát.
A német gazdaságot ez idő szerint rekordfoglalkoztatás, magas vásárlási kedv és az olajárak alacsony árszintje jellemzi. E tényezők együttes hatására a négy kutatóintézet ez évre vonatkozó növekedési várakozását a fél évvel korábban feltételezett 1,2 %-ról 2,1 %-ra növelte, a jövő évre pedig újabb 1,8 %-os valószínűsítenek. A növekedésre az euró alacsony árfolyama, s a kivitel ebből adódó bővülése is serkentő hatást gyakorol.
A világgazdaság az év folyamán ismét élénkülni fog, vélik a német szakértők, s az euró leértékelődése olcsóbbá teszi a német árukat olyan fontos piacokon, mint az Egyesült Államok és Kína; miközben megdrágítja a versenytársaknak a tengerentúlról a német piacra érkező termékeit. A német gazdaság teljesítménymérlegének aktívuma el fogja érni a 256 milliárd €-t, a gazdasági teljesítmény 8,5 %-át, jövőre pedig akár 266 milliárd €-ra is emelkedhet, (megjegyezve, hogy a német exporttöbblet állandó kritika tárgya az Egyesült Államok és az Európai Bizottság részéről, mert „az erős egyensúlytalanságok veszélyeztetik a gazdasági rendszer stabilitását”).
A foglalkoztatottak száma ez évben eléri a 43 milliót, ami újabb rekordot jelent, miközben a munkanélküliek az előző évi közel 2,9 millióról 2,5 millióra, a munkanélküliségi ráta a múlt évi 6,7 %-ról 6,3 %-ra mérséklődik, jövőre pedig 6 % alatt marad. Az óránként 8,50 €-s minimálbér kiterjesztése ez évben 220 ezer, 450 € havi béres állás megszűnésével jár; az érintettek egy része el tud helyezkedni teljes állásban, míg mások – Timo Wollmershäuser, az Ifo szakértője szavait idézve „a munkanélküliek csöndes seregét” fogja gyarapítani. Az infláció mértékét a gazdaságkutatók 2015-re 0,5, 2016-ra pedig 1,3 %-ra valószínűsítik.
A vezető gazdaságkutató intézetek gazdasági növekedési várakozásai derűlátóbbak annál, mint az az 1,6 %-os növekedés, amit a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) valószínűsít a német gazdaság számára, s derűlátóbb annál a 1,5 %-os növekedési előrejelzésnél is, amit a szövetségi kormány jelzett az Európai Bizottság felé.
***
A gazdasági növekedési előrejelzések emelkedését látva felvetődik a kérdés: mi történik a vártnál magasabb növekedési ütem folytán keletkező, évi több mint 20 milliárd €-ra becsülhető költségvetési bevételi többlettel? E tekintetben a kutatóintézetek messze nem egységesek. Az IWH, az RWI és az Ifo – abból a meggondolásból, hogy a költségvetési többlet felfogható a gazdasági növekedésre serkentő hatást gyakorló tényezőként - az adócsökkentést preferálná, miközben a DIW a költségvetési többletbevételt (elsősorban az infrastruktúra fejlesztését szolgáló) beruházásokra fordítaná. Ferdinand Lücke, a DIW szakértője szerint Németország – más országokhoz képest – 90 milliárd €-s beruházási lemaradásban van, mások viszont vitatják, hogy egyáltalán van-e a német gazdaságban ilyen beruházási lemaradás. Oliver Holtemüller, az IWH szakértője szerint „most itt az esély arra”, hogy mérsékeljék a német munkaadókat és munkavállalókat sújtó, nemzetközi összehasonlításban magas adóterheket. Egy biztos: az állami eladósodás mérséklését egyetlen kutató sem javasolja, a már idézett Holtemüller szerint „elegendő, ha a politika továbbra is a kiegyenlített költségvetés… céljához tartja magát”, ha ugyanis a gazdasági teljesítmény emelkedik, az önmagában elegendő az adósságráta csökkenéséhez.
Az adócsökkentésre irányuló javaslatok annyiban kedvezőtlen időpontban érték a fekete-vörös kormánykoalíciót, hogy az most elsősorban más, olyan gyors megoldást igénylő kérdések foglalkoztatják, mint az országba érkező menekültek elhelyezése. Ilyen értelemben nyilatkozott Michael Grosse-Brömer, az unió frakciója parlamenti ügyvezetője, s Christine Lambrecht, a koalíciós partner SPD politikusa is. Lisa Paus, az ellenzéki Zöldek adóügyi szakértője ugyanakkor síkra szállt a kis és közepes jövedelműek, elsősorban a gyerekesek és a gyereküket egyedül nevelő szülők adóterheinek mérsékléséért. Az adócsökkentésre irányuló javaslat megvalósulásának mindemellett azért sincs nagy esélye, mert a nagykoalíciós kormányt alkotó CDU, CSU és SPD a koalíciós szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2017-ig tartó törvénykezési időszakban adókat nem emelnek, de nem is csökkentenek.
Ingo Kramer, a Német Munkaadói Szövetség elnöke – a DIW szakértőjével egyetértésben – „hosszútávra meghatározott beruházási offenzívát” sürgetett, javítandó a magánberuházások keretfeltételeit; s ezt javasolta az a Sigmar Gabriel (SPD) alkancellár, szövetségi gazdasági és energetikai miniszter által életre hívott szakértői bizottság is, melynek elnöki tisztét történetesen Marcel Fratzscher, a DIW elnöke tölti be.
Fentiekhez felelős beosztású gazdaságpolitikusoknak a nagykövetség munkatársa előtt tett megnyilvánulásai alapján hozzátesszük, hogy a német gazdaság jó állapotban léte folytán erősödhet annak veszélye, hogy Európa vezető hatalmának politikai elitje nem foglalkozik a kívánatos mértékben a távolabbi jövővel kapcsolatos kihívásokkal, illetve nem keresik az ezen kihívások megoldását szolgáló válaszokat. E veszélyre hívta fel a figyelmet – többek között – az Infraneu infrastruktúra-fejlesztési egyesület néhány héttel ezelőtti rendezvényén Marcel Fratzscher, a DIW elnöke, s ezt tette Dr. Michael Mertin, a Jenoptik ügyvezető igazgatója is, a CDU gazdasági tanácsa Berlin-Brandenburg tartományi szervezete április 14-i „fővárosi munkareggelijén” tartott előadásában.
Forrás: MKIK
