Januárban indul itthon is az italcsomagolásokra vonatkozó kötelező visszaváltási rendszer, mely hatalmas változást hoz a hazai hulladékgazdálkodásban. A MOHU szerint az új rendszerben reális cél lehet a PET-palackok és az alumíniumdobozok 90%-os újrahasznosítása is. A legnagyobb újdonság, hogy hasonlóan a jelenleg is használatban lévő többutas palackokhoz, ezentúl az egyszer használatos italcsomagolások visszaváltása is pénzt ér, palackonként 50 forintot kapunk majd értük.

Olvasási idő: 5 perc

1. rész: Fenntarthatósági alapkérdések a zajvédelemben

Tények:

A WHO szerint a levegőminőség hatása után
a zaj az egészségügyi problémák
második legnagyobb környezeti okozója!

WHO: „Az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota, nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya, ezért a környezeti zajszennyezés nagyfokú környezet-egészségügyi terhelések közé tartozik. Ennek eredménye, hogy zajszennyezést az egészségügyi hatások becslésekor figyelembe kell venni.

• Akik egész évben átlagosan 40 dB feletti éjszakai zajszintnek vannak kitéve, azok alvászavart és ébredési egészségügyi hatásokat szenvedhetnek el.
• Az 55 dB feletti hosszú távú átlagos zajexpozíció felett a zaj magas vérnyomást válthat ki és szívbetegséghez vezethet."
  

A kormány 62 milliárd forintos keretösszeggel ösztönzi a hazai vállalkozások villamosenergia-rendszer rugalmasságát fokozó, a zöldenergia hatékonyabb hasznosítását is elősegítő fejlesztéseit. A cégek beruházási támogatást és bevételkompenzációt nyerhetnek el a január közepén megnyíló pályázati felhíváson. A mellékletben található, közzétett kiírás alapján legkésőbb 2026 májusáig kiépülő energiatárolók több mint hússzorosára növelik a jelenleg mintegy 20 megawattos hazai kapacitást.

Mellékletek:

Felhívás RRF_6.5.1.pdf

Olvasási idő: 5 perc

Fenntarthatósági alapkérdések a zajvédelemben
(a 2023. október 31-én indult cikksorozatunk folytatása)

1.) Befogadó és fenntartható társadalom, élhető környezet

A zaj első körben pszichológiai problémákat okoz, amelyek alvászavart, koncentrációs zavart, figyelemmel kapcsolatos és idegi problémákat okoznak, majd ezek testi megbetegedés formájában is megjelennek. Ezek összegződésével romlik a hangulat, a teljesítőképesség és az egészségi állapot. 2060-ra, globális átlagban a városokban lakik a lakosság 60 %-a. A fenntartható és élhető környezet egyik feltétele pedig az, hogy csendes legyen.