A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. márciusi hatálybalépésével új érdekérvényesítési lehetőség is megjelent a hibás teljesítések kapcsán, amit termékszavatosságnak neveznek. Ami eddig is ismert fogalom volt a reklamációk kezelése kapcsán, azt röviden szavatosságnak nevezi a közvélemény, hivatalosan pedig kellékszavatosságnak hívjuk. (Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.)

A PTK. rendelkezései között szerepel a hibás teljesítés új jogkövetkezménye: a termékszavatosság, azaz a gyártónak a termék hibája miatti közvetlen, szavatossági természetű helytállása a fogyasztóval szemben. Ezen szabályozás lényege, hogy a termék gyártója közvetlen szavatossági helytállással tartozik a termék hibája miatt a fogyasztónak (fogyasztónak nem minősülő személyeket ez a jog nem illeti meg).

Ezzel az új rendelkezéssel a jogalkotó választási lehetőséget ad a fogyasztónak, hogy vagy a szerződéses partnerével (az eladóval) szemben érvényesíti kellékszavatossági igényét vagy a gyártóval szemben érvényesíti termékszavatossági igényét.

Termékszavatosság – gyártói felelősség

Gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója is. Az új PTK. a szolgáltatás minőségével kapcsolatos rendelkezéseknél (6:123. §) tartalmaz arra való utalást, hogy a termék előállítója alatt az importálót is érteni kell, ezért megítélésünk szerint importált termék esetén az importáló is gyártónak tekinthető, akit a termékszavatossági követelmények terhelnek.

Termékszavatosság esetén a termék akkor hibás, ha a forgalomba hozatalkor (amikor a konkrét termék a gyártó fennhatósága alól kikerül, és nem akkor, amikor a terméktípus megjelent a piacon) hatályos minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. A termékszavatosság csak ingó dolgokra terjed ki.

Termékszavatosság a fogyasztó oldaláról

A gyártótól a fogyasztó elsősorban kijavítást kérhet. Ha a kijavítás megfelelő határidőn belül vagy a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, akkor cserét kérhet. Azaz pénzbeli orvoslásra, árleszállításra és elállásra nincs mód, hiszen a gyártó és a fogyasztó között nem jött létre szerződéses jogviszony, hiányzik a szerződés.

Jelentős különbség a kellékszavatossághoz képest, hogy mindvégig a fogyasztónak kell bizonyítania azt – ha a gyártó vitatja a hiba eredetét, keletkezési körülményeit, a hiba meglétét –, hogy a termék hibás.

A gyártó mentesül a felelősség alól, ha…

A gyártó csak akkor mentesül a termékszavatossági felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a lenti körülmények közül valamelyik fennáll:

  • a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta; vagy
  • a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy
  • a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

Határidők

A hiba közlésére vonatkozó határidő a kellékszavatossághoz hasonló. Amennyiben a fogyasztó termékszavatossági igénnyel lép fel a gyártóval szemben, úgy igényét a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A késedelemből eredő károkért a fogyasztó felelős.

A termékszavatosság a gyártót a termék forgalomba hozatalától számított két évig terheli. Ezen igényérvényesítési határidő azonban annyiban eltér a kellékszavatossági határidőtől, hogy nem elévülési, hanem jogvesztő, azaz az alanyi jog megszűnik, ezt követően tehát termékszavatossági igényt nem lehet érvényesíteni. Szerződés hiányában a jogvesztő határidő kezdete nem a teljesítés (vásárlás) időpontja, hanem a gyártó által történő forgalomba hozatal időpontja. Termékszavatosságból eredő jogok tulajdonváltozás esetén az új tulajdonost is megilletik.

Miben különbözik a kellékszavatosság a termékszavatosságtól?

A termékszavatosság a kellékszavatosságtól abban tér el, hogy:

  1. kizárólag ingó dolog (termék) hibája esetén áll fenn;
  2. kizárólag fogyasztó érvényesítheti, de az új tulajdonost is megilleti ez a jog;
  3. közvetlenül a gyártónak (forgalmazónak, importálónak) kell helytállnia;
  4. sokkal szűkebb körben minősül hibásnak a termék, amely alapján a gyártó felelőssége fennáll;
  5. a fogyasztó kizárólag a termék kijavítását vagy kicserélését igényelheti;
  6. vita esetén végig a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a termék hibás volt;
  7. a termékfelelősség alól a gyártó kizárólag a törvényben felsorolt esetekben mentesül;
  8. az igényérvényesítés határideje 2 év, amely a termék forgalomba hozatalától számítódik és jogvesztő (nem elévülési).

Fontos hangsúlyozni, hogy a 2014. május 14-étől megkötött szerződések vonatkozásában a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet alapján termékszavatossági igény esetén a gyártót terhelik a rendeletben foglalt kötelezettségek (pl.: jegyzőkönyv felvételi kötelezettség). Továbbá szükséges kiemelni, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörrel rendelkezik a tekintetben, hogy a gyártó megtartja-e az NGM rendeletben foglaltakat a termékszavatossági igények érvényesítése során.

Forrás: nfh.hu


Rendezvénynaptár

Augusztus 2019
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

evszazadokoroksege

Kamarai Videók

Új Széchenyi terv - banner

Intelligent Energy EU - logó

tamop234

Kiemelt partnerek

Pályázati tanácsadók

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - logó

MVP logo GINOP2

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó