A digitális megoldások és a robotok térnyerése miatt kevesebb élő munkára lehet szükség a jövőben, a fejlett technikai megoldások így akár a hazai munkaerőhiány kezelésében is fontosak lehetnek. A kereskedelmi és iparkamara vezetője szerint a vállalkozások adójának csökkentése, esetleg célzott állami program segíthetné a robotok magyarországi elterjedését, a digitalizációban pedig – a bankrendszer mellett – az államigazgatás juthat vezető szerephez. A robotadó azonban egyelőre nemigen jöhet szóba.
Munkára rakodó közterhek – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint hazánk jelenlegi gazdasági helyzetében az adócsökkentés itt járhat a legnagyobb előnnyel.
Parragh László kifejtette: szóba jöhet a munkavállalók járulékának mérséklése és a munkáltatók által fizetendő adó enyhítése is. Az első esetben pénz marad a dolgozó magánszemélyeknél, a második a vállalkozások anyagi mozgásterét növeli.
– Utóbbira szükség is van – folytatta a kamarai vezető –, a hazai cégeknek ugyanis fejlesztéseket kell végrehajtaniuk versenyképességük növeléséért, így például érdemes a robotok és a digitalizáció kérdéseivel foglalkozniuk. Elsősorban azért, mert a modern technika alkalmazása megfelelő módszer lehet a ma több hazai ágazatban is érzékelhető munkaerőhiány enyhítésére. A robotok szerepvállalása persze nem jelenti azt, hogy emberi közreműködésre nem lesz szükség.
Jelenleg leginkább arról van szó, hogy bizonyos munkafolyamatokhoz továbbra is emberek kellenek, de kevesebb élő munkaerő is elegendő lehet bizonyos gyártási és más tevékenységek elvégzéséhez – vélekedett a kamara vezetője.
Az elnököt arról is kérdezte a Magyar Idők, hogy szükség van-e állami beavatkozásra e kérdéskörben. – A terület egyelőre nem igényel azonnali intézkedést, legfeljebb a robotizáció, a digitalizálás kormányzati elősegítése, célzott támogatása merülhet fel – fogalmazott Parragh László.
Az ugyanakkor szerinte említést érdemel, hogy a bankrendszer után az államigazgatás lehet a második olyan jelentős terület, ahol a leggyorsabban terjednek el a modern megoldások. – Példaként megemlíthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik legújabb szolgáltatása – kezdte az elnök. Tavaly óta a hatóság állítja ki több millió ember személyi jövedelemadó-bevallását, mégpedig azokat az adatokat felhasználva, amelyeket a NAV a munkáltatóktól megkap.
– A bevallás elkészítésének folyamatát digitalizálták, ennek nyomán munkaerő szabadulhat fel, hiszen a hivatalnak leginkább már csak szúrópróbaszerűen kell az szja-bevallásokat ellenőriznie, lévén a dokumentumokat maga állította össze – magyarázta az MKIK vezetője. Hasonló megoldások a közigazgatás más részein is elképzelhetők, akár azzal is, ha a különféle állami adatbázisokat összekötik.
– Vegyük az ingatlanadatokat. Munkaidőt, munkaerőt takaríthatnak meg az egyes államigazgatási egységek, ha a földhivatalnál meglévő információkat nem kérik el minden esetben az ügyfelektől, hanem maguk szerzik azt be elektronikus úton. Parragh László szerint elképzelhető, hogy az államigazgatás – legfontosabb pontjain legalábbis – hamarabb áll majd át a digitális megoldásokra, mint bizonyos, termeléssel foglalkozó gazdasági ágazatok.
Megfogalmazódik persze a kérdés, hogy ha a robotok, a digitális módszerek idővel átveszik az ember szerepét a gyártásban, szóba jöhet-e az ilyen módozatok megadóztatása, a robotadó.
– Ha végigtekintünk az emberiség történelmén, az ipari és más megoldások térnyerésekor azt látjuk, hogy idővel rendszerint megjelent az adó is. Amikor az ember például autóra cserélte a lovat, a lovas kocsit, a járművek kapcsán idővel adószabályokat vezettek be, s ma már számos címen kell közterhet leróniuk az autótulajdonosoknak – mondta Parragh László. Ezek alapján szerinte biztosra vehető, hogy ha elterjedtté válnak a robotok a gazdaságban, idővel a közteherviselésben is részt kell venniük.
A kérdés inkább az, hogy mikor. Az MKIK elnöke szerint a robotadó ötlete mostanában nemigen merülhet fel komolyan. A kérdés globális szinten és idehaza is a távolabbi jövő témája lehet.
Forrás: magyaridok.hu
Fotó: Reuters
