Hazánkban a kis- és középvállalkozások mindössze 13-15 százaléka végez komoly innovációs tevékenységet, ami messze elmarad az uniós átlagtól - hangsúlyozta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervett mikro-, kis- és középvállalkozások innovációs képességeinek fejlesztéséről, ösztönzéséről szóló konferencián november 24-én, Budapesten.
-A kormány célja a kkv-k támogatása, a kutatás-fejlesztési kapacitások erősítése és az exportképesség fokozása - folytatta az államtitkár. A 2014-2020 közötti időszakban Magyarország rendelkezésére álló, megközelítőleg 12 ezer milliárd forintos uniós forrás elosztása tíz operatív programból felépülő intézményrendszerben történik.
Az államtitkár hangsúlyozta, teljesülni fog az a kormányzati célkitűzés, hogy a fejlesztési források 60 százaléka közvetlenül a gazdaságfejlesztésre irányuljon. A legversenyképesebb nemzetgazdaságok esetében az innovációra, kutatás-fejlesztésre fordított költés a GDP mintegy 3 százalékát teszi ki. Magyarországon 2015-ben sikerült elérnünk az 1,4 százalékhoz közeli GDP arányos költést, de a cél az, hogy a 2020-as évek elejére lehetőség szerint elérjük az 1,8 százalékos GDP arányos kutatás-fejlesztési, illetve innovációs költés arányát. A kutatás-fejlesztés és innováció európai uniós fejlesztési finanszírozásának fő motorja a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), melynek a 2014-20-as időszakra vonatkozó keretösszege 2700 milliárd forint. A fejlesztéspolitikai stratégia célja, hogy az összes európai uniós fejlesztési forrást 2017 közepéig kiírják.
- Az értékteremtő kutatás-fejlesztéshez jó szakemberekre, versenyképes infrastruktúrára és átlátható pályázati rendszerre van szükség – hívta fel a figyelmet Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Az NKFIH a Nemzetgazdasági Minisztériummal együttműködve olyan pályázati portfóliót dolgozott ki, amely minden szereplőnek jelentős forrást és lehetőséget biztosít a kiemelt programok megvalósítására. A GINOP, VEKOP és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap pályázataira eddig 1379 milliárd forint igény érkezett be, amelyből 216 milliárd forintról született támogatói döntés.
Parragh László, az MKIK elnöke kifejtette, hogy a gazdaságnak saját magának kell versenyképesnek lennie. Az uniós források segítenek, de nem fogják megoldani a gazdaság versenyképességét. Az elnök szerint arra kell törekednünk, hogy a többletforrásainkat a lehető leghatékonyabban használjuk fel és ebben a kutatás-fejlesztés, valamint az innováció területének döntő szerepe van. Szerinte a magyar gazdaság és a magyar KFI rendszer még nem találtak egymásra. A két rendszert közelebb kell vinni egymáshoz. A tudás és a gazdaság összekapcsolása elengedhetetlen. Ugyanakkor a kutatás-fejlesztés és innováció mérése rendkívül nehéz, hiszen vannak start-upok, akik az ország jóhírét viszik szerte a világban, a másik oldalon pedig vannak statisztikák, amelyek azt mutatják, hogy Magyarország lényegesen gyengébben teljesít, mint más hasonló fejlettségű országok. Az elnök külön kiemelte, hogy a kamara feladata a kutatás-fejlesztés és az innováció menedzselése.
Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnökhelyettese a K+F minősítés gyakorlatait és előnyeit elemezte, Valner Szabolcs, a Digital Factory igazgatója és Weibel Balázs, a moow.farm Kft. ügyvezetője pedig a KFI és kockázati tőke, start-up/spin off vállalkozások tapasztalatairól, lehetőségeiről beszélt.
Forrás: MKIK
