olvasási idő: 7 perc
Az ökológiai lábnyom és karbonlábnyom összefüggései
Azonosságok és különbségek a két kifejezés között
A fenntarthatósággal kapcsolatban több mérőszám ismert, de ezek közül az ökológiai és a karbonlábnyom talán a legismertebb kifejezések. A jövőben a magán- és munkahelyi életünkben ezen szavak egyre többször fordulnak majd elő. A két tényező szorosan összefügg egymással, de nem azonos jelentéssel bírnak, emiatt összekeverhetők a hibás értelmezés miatt. A cikkben éppen ezért röviden megadjuk a két jellemző értelmezését és egymás kapcsolatát.
Ökológiai lábnyom értelmezése, helye a rendszerben
Milyen tevékenységekkel függ össze?
- Lakhatás
- Étkezés
- Közlekedés
- Beszerzés – Vásárlás
- Hulladék
- Termelés (egységben nézve a klasszikus gazdasági körforgás)
Ökológia lábnyom meghatározása
A természeti tőke felhasználásának mértéke, amely függ az egyén és a társadalom tevékenységétől.
Tulajdonságai:
- Mutatószám: KPI (indikátor)
- Elszámolási és viszonyítási eszköz
- Megmutatja az adott népesség vagy tevékenység biokapacitásának igényét a ténylegesen rendelkezésre álló földterület eltartóképességéhez képest.
Tartalma:
A sokrészes fogyasztásunk összetevőit egyetlen dimenzióba helyezi, mely a földterület, és így összehasonlíthatóvá teszi.
Előnye:
- Egy dimenziós mérőszám, mértékegysége (gha – globálhektár)
- Érzékelteti a túlfogyasztást
- Jól kommunikálható és érthető
Hátrányai
- Statikusan egy szám: tűrőképességet nem jelez (pl. nem adja meg egy terület maximális eltartóképességét)
- Mennyiségi mutató: aktuálisan nem jelzi az ökoszisztéma állapotát (hogy áll az adott területen az élővilág helyzete)
- Eltérő lehet a számítása, mert önkényes (nem mindig hasonlítható össze két érték)
- Önbevallás alapján készül.
Ökológia lábnyom részei:
- Legelő (növényevő háziállatok fenntartásához szükséges terület)
- Erdő (faanyagok gyártásához, tüzeléshez szükséges erdőterület)
- Halászat (halászathoz szükséges vízterület)
- Szántó (étkezéshez használt termőterület)
- Beépített terület (lakhatáshoz, termeléshez, emberi léthez szükséges terület)
- Karbonlábnyom (vagy szénlábnyom: termeléssel és életvitellel függ össze: Scope* 1-2-3 bontásban adjuk meg)
*későbbeikben megadjuk a jelentését
Ökológiai lábnyom adatok
Globális ökolábnyom változás
Forrás: https://data.footprintnetwork.org/
Hazai ökolábnyom változás
Szénlábnyom (karbonlábnyom) értelmezése és helye:
- Egy tevékenység karbon (szén) kibocsátásának meghatározása
- A népesség tevékenységéhez, életviteléhez, termelési folyamata következtében keletkező CO2 kibocsátás tonnában megadva, rendszerint 1 évre vetítve.
Karbonlábnyom definíciója
Terület gha-ban (globál hektár), amely által összehasonlítható egy vállalat vagy társadalom tevékenysége az így keletkező CO2 kibocsátással.
Megmutatja tehát, hogy mekkora terület szükséges a keletkező ÜHG (üvegházhatású gázok) elnyeléséhez.
- Magánemberek tevékenyége kapcsán az ökológia lábnyomnak kb. 50% -a
- Vállalatoknál az arány magasabb, 80 % is lehet
Karbonlábnyom számítása
Célja: CO2e-ben (széndioxid-egyenértékben) adjuk meg az üvegházhatást okozó gázokat.
Főbb üvegházhatású gázok:
GWP index: Az adott gázra vonatkozó légkör felmelegítésének mértékét mutatja meg a CO2-hoz képest. Pl. A CH4 63-szor nagyobb hatásfokkal melegíti fel a légkörünket, mint a CO2.
Karbonlábnyom-számítás vállalati és szervezeti szinten
Miért végezzük:
- Vevők, versenytársak, beszállítók, finanszírozók anyavállat kéri vagy elvárja
- Alapot ad a karbonlábnyom csökkentéséhez, ezáltal mérhetővé teszi a klímaváltozással összefüggő tevékenységünket.
- Energia-felhasználás csökkentéssel függ össze, tehát gazdaságilag is előnyös
Mire használjuk:
- A szervezet éghajlatváltozáshoz való hatását és hozzájárulását fejezi ki számértékben
- Saját teljesítményünket tudjuk összehasonlítani évről évre
- Transzparens és nyilvános, megmutatja a fenntarthatóságra való törekvés nagyságát és folyamatát évről évre. Például a fenntarthatósági jelentésben.
Karbonlábnyom számítás módja
A számításhoz felhasználható keretszabványok és módszerek.
Azt adják meg, hogy milyen alapelvárásoknak kell megfelelnie a számolásnak.
Nem adja meg egy konkrét tevékenységre vonatkozó számítás menetét, ezt a vállalat szakembereinek kell elvégezni a szabványok által megadott módszerrel és keretrendszerrel.
Vonatkozó szabványok – keretrendszerek:
- ISO 14069:2013 útmutató az ISI 14064 szabványhoz
- ISO 14064-1 2018, ISO 14064-2:2019, ISO 14064-3:2019 szervezetek karbonlábnyoma, validálása
- ISO 14067:2018, termékek karbonlábnyoma
- GHG protokoll
Karbonlábnyom számításának fő területei
Forrás: KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért
Scope 1
Közvetlen kibocsátás (ami a telephelyen keletkezik)
- Fix tüzelőberendezések
- Belsőégésű motorok
- Termelési és technológiai folyamatok
- Diffúz kibocsátások
- Biomasszából származó kibocsátás
Scope 2
Közvetett kibocsátás, ami az energiával kapcsolatos
Az energia-előállítással kapcsolatban keletkezik a keletkezés helyén. Például erőműben.
- Villamos energia fogyasztásból származó, ami nem a telephelyen keletkezik
- Fűtés
- Hűtés
- Gőz használat
Scope 3
- Közvetett egyéb kibocsátás
- Áruszállítás (beszállító és kiszállító)
- Beszerzések
- Szolgáltatások (bárki, aki bedolgozik)
- Eszközök amortizációja
- Hulladékok (szállítás, kezelés, megsemmisítés)
- Dolgozók utazása
- Beruházások, kivitelezések (építkezések)
Karbonlábnyom számítás lépései
- Előkészítés (Scope határokat megszabjuk)
- Adatgyűjtés (mért, számolt, becsült adatokkal)
- Számítás (módszer szerint pl. GHG protokoll, ISO keretek szerint)
- Eredmények bemutatása döntéshozóknak (értelmezés, elemzés)
- Kibocsátás-csökkentés tervezése (Dekarbonizációs terv)
- Kommunikáció (külső és belső)
- Éves minősítés (összevetés az előző évekkel)
Összeállította:
Tan Attila
fenntarthatósági menedzser
környezetvédelmi és klímavédelmi szakértő