Az ipari termelés jelenlegi állapota – 2025 első két hónapja
A magyar ipar 2025 elején válságban van, főként külső keresletcsökkenés és szerkezeti problémák miatt. A termelékenység stagnálása és a reálbér-növekedés közötti feszültség fenntarthatatlan pályát jelez. Ugyanakkor a belföldi kereslet élénkülése, a beruházások és a stratégiai ágazatokban (pl. autóipar) meglévő versenyelőnyök adhatnak reményt a következő negyedévekre.
A gazdaságpolitikai fókusznak célszerű a termelékenység növelésére, a technológiai fejlesztések ösztönzésére, valamint a belső kereslet stabilizálására irányulnia, miközben a külkereskedelmi feltételek javulására is szükség van a fenntartható növekedés visszaállításához.
2025 első hónapjaiban a magyar ipari termelés gyenge teljesítményt mutatott. Januárban az ipari termelés volumene 3,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Februárban a visszaesés még jelentősebb volt: 8,7%-os volt a csökkenés, a munkanaphatástól megtisztított adat alapján pedig 8%-os. Szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 1,3%-os visszaesést mért a KSH februárban januárhoz képest.
Az év első két hónapjában 6,4%-kal esett vissza az ipari termelés volumene 2024 azonos időszakához képest.
Az ipari szerkezet változása és ágazati eltérések
A feldolgozóipar 2025 elején szinte minden alágban visszaesést mutatott. Az alábbi tendenciák emelhetők ki:
- Jelentős csökkenés:
- Járműgyártás
- Villamosberendezés-gyártás
- Mérsékeltebb csökkenés:
- Számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása
- Élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás
Januárban még vegyesebb képet láthattunk: öt feldolgozóipari alágban nőtt a termelés, nyolcban pedig visszaesett – a villamos berendezések gyártásában volt a legnagyobb zuhanás.
Következmények és kilátások
Reálbér és termelékenység ellentmondása
A reálbérek 17 hónapja folyamatosan nőnek (2025 januárjában pl. 4,6%-kal az előző évhez képest), ugyanakkor az ipari termelés csökkenő tendenciát mutat. Ez a tankönyvi példák szerint fenntarthatatlan pálya: a reálbér-növekedés nem jár együtt termelékenységnövekedéssel, ami versenyképességi problémákhoz vezethet, különösen exportorientált ágazatokban.
Külső hatások
A hazai ipari visszaesés elsősorban a külső kereslet gyengülésének következménye:
Ezek nemcsak a közvetlen exportpiacokat érintik, hanem a magyar beszállítói láncokon keresztül az autó- és gépipari kapacitásokat is sújtják.
Kilátások és kormányzati várakozások
Az eredeti 2025-ös GDP-növekedési célokat a kormány módosította:
- 3,4% → 2,5% (kormány)
- MNB: 2,4%
- MBH Bank: 2,6%
- UniCredit Bank: 1,8%
A kormány a harmadik negyedévtől gyorsuló növekedésben bízik (3% fölötti GDP-növekedés), a negyedik negyedévben pedig 4% körülit vár.
A növekedés hátterében álló belföldi pozitív tényezők:
- Reálbér-emelkedés → fogyasztás bővül
- Turizmus újabb rekordévre készül
- Foglalkoztatottság magas (közel 4,7 millió fő)
- Lakossági hitelezés és lakáspiaci aktivitás emelkedése
- Építőipari növekedés immár 4. hónapja
Autóipar és stratégiai előnyök Magyarországon
A vámháború negatív hatásai részben tompíthatók, mivel több német autógyártó Magyarországon hajt végre jelentős beruházásokat:
- Mercedes – több új típus gyártása Kecskeméten
- BMW – Neue Klasse modellek gyártása Debrecenben
A hazai autóipari ökoszisztéma fejlettsége és relatív versenyképessége hosszabb távon stabilizáló szerepet tölthet be az ipari kibocsátásban, és a termelés relokációját Magyarország irányába gyorsíthatja.
2025. február 26-án tette közzé az Európai Bizottság a Clean Industrial Deal nevet viselő koncepciót, amely tulajdonképpen az EU versenyképességének és szén-dioxid-mentesítésének terve. Az EU felismerte, hogy a magas energiaárak és a globális verseny kiéleződése miatt a tagállami iparágak számára olyan támogatás szükséges, amely hatékonyan oldja meg az egyes szektorokban fellelhető problémákat. A Clean Industrial Deal konkrét lépéseket vázol fel annak érdekében, hogy a szén-dioxid-mentesítést az európai iparágak növekedésének motorjává alakítsák. Ez magában foglalja az energiaárak csökkentését, a minőségi munkahelyek teremtését és a megfelelő feltételek megteremtését a vállalatok fejlődéséhez.
A program különböző intézkedéseket vezetne be a termelés fellendítése céljából, két fókuszt figyelemmel tartva:
- az energiaintenzív iparágak számára sürgős támogatást biztosítana a szén-dioxid-mentesítéshez, a tiszta energiára való átálláshoz, a magas költségek és a tisztességtelen globális verseny, valamint a bonyolult adminisztratív szabályok kezeléséhez;
- a tiszta technológia szektort a jövőbeni versenyképesség középpontjába helyezné, mivel ez szükséges az ipari átalakuláshoz, a körforgásos gazdasághoz, valamint a szén-dioxid-mentesítéshez is.
A Clean Industrial Deal harmadik fontos tényezőjét a körforgásos gazdaság alkalmazása jellemzi. Célja, hogy a hulladék mennyiségét csökkentse és az előállított anyagok élettartamát meghosszabbítsa az újrahasznosítás, az újrafelhasználás és a fenntartható termelés előmozdításával. Az EU korlátozott erőforrásainak maximalizálása és a harmadik országok nyersanyag-beszállítóitól való túlzott függőség csökkentése kulcsfontosságú a versenyképes és rugalmas piac szempontjából.
Demján Sándor KKV-támogatási program: egy új szintű beruházásélénkítés
A 2025-ben elindított Demján Sándor KKV-támogatási program rövid idő alatt a hazai vállalkozásfejlesztés egyik legfontosabb eszközévé vált. Már az első hónapokban több mint 3000 beruházási elképzelés érkezett a pályázati felhívásokra, ami nagyságrendi előrelépést jelent a korábbi programokhoz képest, és jól tükrözi a vállalkozások élénkülő beruházási kedvét.
A vállalkozói bizalom és aktivitás növekedése
A pályázatok számából jól látszik, hogy a hazai vállalkozások visszanyerték bizalmukat, és újra hajlandóak beruházni, fejleszteni. Az érdeklődés nem csak mennyiségi, hanem minőségi is: a benyújtott pályázatok konkrét üzleti tervvel, beruházási szándékkal és eszközajánlatokkal alátámasztottak, ami magas szintű előkészítettséget jelez.
Az „1+1 beruházásélénkítő program” sikere
A program legnépszerűbb eleme az „1+1 beruházásélénkítő konstrukció”, amelyre közel 1900 pályázat érkezett. A pályázati keret (48 milliárd forint) több mint háromszoros túligénylése (összesen 137 milliárd forint igény) jól mutatja a cégek fejlesztési szándékát. A tapasztalatok alapján 10%-nál kevesebb lesz a lemorzsolódás, ami azt is jelenti, hogy nagyon jól összerakott és alapos pályázatok érkeztek. A pályázatok értékelése már folyamatban van, és április közepétől kezdődik a nyertesek ütemezett értesítése. Fontos újítás, hogy a pályázók nemcsak igen/nem válaszokat, hanem személyre szabott megoldásokat és alternatív finanszírozási javaslatokat is kapnak – még azok is, akik nem kerülnek be a nyertesek közé.
Digitális jelenlét támogatása
A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” című pályázati elem szintén pozitív fogadtatásban részesült. Az EU-s felmérések szerint mintegy 15 ezer magyar cég nincs jelen a digitális térben. Az előregisztrációban már 7000 cég jelezte részvételét, és 4000 már be is nyújtotta a pályázatát. A 100%-os támogatási intenzitású konstrukció alacsony lemorzsolódással (mindössze 3%) fut, ami jól mutatja a digitális felzárkózás iránti igényt.
Tőkeprogram: áttörés a korábbi évekhez képest
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapkezelőjén keresztül megvalósuló Demján Sándor Tőkeprogram is nagyságrendi előrelépést jelent: jelenleg 900 regisztrált pályázóból 200 ügyfél rendelkezik pozitív előértékeléssel, míg korábban évente csupán 50–70 ilyen ügylet valósult meg. A program az MFB forrásait és MNB engedélyét is integrálja, ami stabil, intézményesített támogatási hátteret biztosít.
Eximbank és Széchenyi Kártya konstrukciók
- Az Eximbank beruházási hitelprogramjai is jól haladnak: jelenleg 76 ügylet 95 milliárd forint értékben van szerződéskötés alatt.
- A kifektetési (külföldi terjeszkedési) programban már több mint 50 milliárd forintnyi folyósítás történt.
- A Széchenyi Kártya Program kamatcsökkentései is ösztönözték az új igényléseket, mind beruházási, mind likviditási célokra.
Uniós forrásokhoz kapcsolódó könnyítések
A program EU-s kapcsolódása is új minőséget képvisel:
- Emelkedtek a támogatási összeghatárok,
- Bővült a jogosult eszközök köre,
- Kiterjesztették a támogatható földrajzi régiókat,
- Áprilisban új, 50 milliárdos pályázat indul a fejletlen régiók mikrovállalkozásainak, emellett készülőben van egy tanácsadással kombinált új EU-s termék is.
Továbbá dolgoznak azon a megoldáson is, hogy a korábban irreálisan magas Bruttó Hozzáadott Érték (BHOÉ) vállalásokat a cégek utólag reálisan teljesíthessék, ezáltal csökkentve a visszafizetési kockázatot.
A kormány a program sikere nyomán 2030-ig szóló, évente mérhető célokat tartalmazó megállapodást készít elő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. Ebben szerepel többek között:
- Exportra, beruházásra és digitalizációra vonatkozó célértékek,
- Adó- és adminisztrációcsökkentés,
- KKV-méretugrás ösztönzése.
Emellett folyamatban van a beszállítói program, szolgáltatói szektor fejlesztése, valamint egy új adminisztrációcsökkentési államtitkárság felállítása is, amely a vállalkozások érdekképviseletét és védelmét szolgálja majd.
Makrogazdasági szempontból fontos fordulópont lesz 2025 májusa, amikor a program első kifizetései ténylegesen megérkeznek a nyertesekhez. Ezzel a beruházások elindulhatnak, és a támogatási rendszer kézzelfogható hatást kezd kifejteni a vállalkozói szektorban, am az egész gazdaságra pozitív hatással lesz. Ugyan a fejlesztések felfutása időt igényel, de érzékelhető különbséget hozhat az év első és második féléve között.
A megkezdett programok új szemléletének további tanulsága, hogy a személyes jelenlét és a közvetlen kapcsolattartás motiváló hatással bír más állami és szakmai szereplőkre is: más területeken is megindultak hasonló vállalkozó orientált kezdeményezések. Ezt a lendületet fenntartva, májusban egy kiemelt jelentőségű termelékenységi konferencia is megrendezésre kerül a Kamara, a minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank szervezésében, amely a vállalkozásfejlesztés iránti közös elköteleződés szimbolikus eseménye lesz.
Bács-Kiskun Chamber of Commerce and Industry
The key to success is – the Chamber