Érettségi szünet a technikumban

A 2020. szeptember 1-jén a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény előírásai alapján technikumban 9. évfolyamot kezdett tanulók a 2023/2024. tanévben jártak a 12. évfolyamra, azaz ők voltak az első évfolyam, akik a 12. évfolyamon három tantárgyból (magyar, történelem, matematika) előrehozott érettségi vizsgát tettek.
Előrehozott érettségi vizsgát a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szkr.) 258. § (1) bekezdésének b) pontja alapján idegen nyelvből és nem kötelező érettségi vizsgatárgyból – a szakmai program szerinti követelmények teljesítése után – a 11. évfolyamon is tehetnek a tanulók.
Azon tanulók esetén, akik szakképzési munkaszerződéssel rendelkeznek az előrehozott érettségi vizsgák időpontjában, alkalmazni kell az Szkr. 252/B. §-ának alábbi e) pontját:

„A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mentesül a duális képzőhelyen történő rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól…
… e) érettségi vizsgatárgyanként – az érettségi vizsga napját is beszámítva – négy munkanapra.”

Az érettségi vizsgatárgyak esetén tehát vizsgatárgyanként jár négy nap mentesülés a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettség alól, nem vizsganaponként. Az is fontos, hogy az Szkr. 252/B. § e) pontja csak azt írja elő, hogy a tanuló az érettségi vizsga napjain mentesül a munkavégzés alól, azt nem, hogy a további mentesülési napokat mikor kell számára biztosítani, így akár ez alapján is mentesülhet például a szóbeli érettségi vizsgáját követő napon, ha akkor van a bizonyítványosztás.

A szóbeli és írásbeli vizsgákra tehát összesen jár három vizsgatárgy esetén 12 munkanap mentesülés. Ez megoldható úgy, hogy pl. 3 egymást követő írásbeli vizsga előtt 3 munkanap (3+3 munkanap), majd az 1 szóbeli vizsganap előtt további 5 munkanap (5+1 munkanap), de megosztható másképp is az írásbeli és a szóbeli között.

Az Szkr.-ben megadott mentesítési kötelezettség nem feltétlenül az eredeti beosztás szerinti duális képzési napra vonatkozik, így nem feltétlenül jelent minden egyes napja az eredeti mentesülési napokhoz képest többletet. Azt is biztosítja, hogy ha a tanuló pl. iskolai szünetet kap a vizsgára való felkészülés érdekében, akkor ne kelljen a duális képzőhelyen munkát végezni. Illetve ha például az érettségi vizsga napja olyan napra esik, amikor szakképző intézményben venne részt szakmai oktatásban, akkor ezen a napon az Szkr. 252/B. § e) pontja alapján mentesül a munkavégzés alól, és nem az Szkr. 252/B. § a) pontja alapján, azaz nem kell számára ezt a napot külön kiadni duális képzőhelyi napon. Ezeken a napokon távolléti díj jár számukra, de – ahogyan a többi napon sem, amikor távolléti díj jár (a betegszabadság kivételével) – nem számolható el szocho-kedvezmény.

Ha a szóbeli érettségi vizsga szombaton van, csak úgy lehetséges a számára az érettségi vizsga napjára járó mentesülést (és távolléti díjat) biztosítani, ha az érettségi vizsga a beosztás szerinti munkanapon van. Ha pedig a szombat beosztás szerinti munkanap, akkor helyette (lehetőleg a következő duális képzőhelyi munkanapon) pihenőnapot kell számára biztosítani (ugyanúgy, mintha a duális képzőhelyen dolgozna hétvégén). Ez tehát pihenőnap lesz számára, erre a napra nem távolléti díj jár, de nem kell bemennie a duális képzőhelyre dolgozni – ugyanúgy, mint egy szombati pihenőnapon sem.

Amennyiben a tanuló akkor válik keresőképtelenné, amikor mentesülne a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettség alól az Szkr. 252/B. § e) pontja alapján, a táppénzzel vagy betegszabadsággal nem veszíti el a mentesülési napjait, hiszen a szabály csak azt írja elő, hogy az érettségi vizsga napjain mentesül a munkavégzés alól, azt nem, hogy a további mentesülési napokat mikor kell számára biztosítani.

A 2024/2025. tanév szakképzésben alkalmazandó rendjéről szóló 33/2024. (VIII. 27.) KIM rendelet 2. § (4) bekezdése szerint a közismereti tárgyak oktatása véget ér 2025. április 30-án, de a szakirányú oktatás szakképző intézményben folyó része április 30-a után is folytatódhat. Lehet olyan is, hogy az egyes szakképző intézmények tömbösítés vagy más módszer segítségével úgy oldják meg, hogy erre ne legyen szükség, és így nem lesz április 30-a után iskolai foglalkozása a tanulóknak. A szakképzési munkaszerződés folyamatos munkaviszony, ezért minden olyan munkanapon, amelyen a tanuló nem mentesül a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettsége alól, vagy nincs szabadságon, munkavégzésre (szakirányú oktatásra) köteles – azaz minden ilyen munkanap duális képzési nap. Ez azt jelenti, hogy április 30-a után valamennyi munkanapon, amikor a tanuló nem mentesül a fentiek szerint a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettsége alól, és nincs számára szakképző intézményi oktatás, a duális képzőhelyen szakirányú oktatásra (munkavégzésre) köteles.

Összeállította: Nagy Katalin duális képzési koordinátor (MKIK)

Forrás: mkik.hu