Tájékoztató a szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódó egyes kérdésekről

Mennyi a szakirányú oktatási idő?
Mennyi a munka- és pihenőidő, melyek a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés feltételei?
Mit kell tudni a mulasztásról?
Mennyi szabadság jár a tanulóknak?

Tájékoztatónkban összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

1. MENNYI A SZAKIRÁNYÚ OKTATÁSI IDŐ? Szkt. 78. § (1)-(3)
• A szakirányú oktatás a napi nyolc órát, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy fiatal munkavállaló, a napi hét órát nem haladhatja meg. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a napi szakirányú oktatási időt meghaladó szakirányú oktatásban nem vehet részt.
kivétel: többes jogviszony (Szkr. 90/B §) és saját dolgozó (Szkr. 90/A §)

• A napi szakirányú oktatást hat és huszonkét óra között kell megszervezni. A szakirányú oktatás befejezése és a következő napi szakirányú oktatás vagy közismereti oktatás megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.

• A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy részére, ha a napi szakirányú oktatási idő:
a) a négy és fél órát meghaladja, legalább harminc perc,
b) a hat órát meghaladja, legalább negyvenöt perc
megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a napi szakirányú oktatási időn belül.

2. MENNYI A MUNKA ÉS PIHENŐIDŐ, MIK A MUNKAVÉGZÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESÜLÉS FELTÉTELEI? Szkt. 84. § (1)-(6)
• A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy napi munkaideje legfeljebb a 78. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű lehet. A napi munkaidőbe a 78. § (3) bekezdése szerinti munkaközi szünet időtartama beszámít.

• A duális képzőhely a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt szakirányú oktatásra csak a rendeltetése folytán e napon is működő szakirányú oktatási helyen veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett – lehetőleg a következő szakirányú oktatási napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.
kivétel: többes jogviszony (Szkr. 90/B §) és saját dolgozó (Szkr. 90/A §)

• A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára legfeljebb négyhetes munkaidőkeretet lehet elrendelni.
kivétel: többes jogviszony (Szkr. 90/B §) és saját dolgozó (Szkr. 90/A §)

• A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól:
• a közismereti és az olyan oktatási napon, amikor a szakirányú oktatást a közösen elfogadott képzési program szerint a szakképző intézmény végzi, vagy a tanulmányi versenyre a szakképző intézmény által szervezett felkészítésben, illetve versenyen vesz részt.

• a szakképző intézmény által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen a részvétel mindenki számára kötelező.

• a vizsga napján és a vizsgát közvetlenül megelőző 3 munkanapon.

• minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

• érettségi vizsgatárgyanként- az érettségi vizsga napját is beszámítva – 4 munkanapra.

A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt erre az időre távolléti díj illeti meg. Szkt. 84. § (6)

3. MIT KELL TUDNI A MULASZTÁSRÓL? Szkr. 164. §; Szkr. 226. §; Szkr. 30. § (7); 263. § (4)
Egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven foglalkozást vagy egy adott tantárgyból a foglalkozások harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha az oktatói testület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az oktatói testület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz foglalkozást, és a szakképző intézmény eleget tett a 163. §-ban meghatározott értesítési kötelezettségének.

Egybefüggő gyakorlat esetén: Szkr. 226. § (2)

Ha a tanuló tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatról való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlat foglalkozásainak húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette, és magasabb évfolyamba nem léphet.

Felnőttképzési jogviszony esetén: Nem szükséges külön nyilvántartani az igazolt és igazolatlan órákat (Szkr. 30. § (7) a). A felnőttképzési törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés e) pontja: „A felnőttképzési szerződés tartalmazza… e) a megengedett hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevő személyt érintő következményeket”

Hatályát vesztette az Szkr. 227. § Megszűnt az évközi szakirányú oktatás pótlási lehetősége.

Mulasztás igazolása:
A szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanuló a mulasztását a keresőképtelenségről kiállított igazolással (táppénzes papír) kell, hogy igazolja a duális képzőhely felé.
Ezt a KRÉTA rendszerben rögzített adatot kell figyelembe venni a szakképző intézménynek is.

4. MENNYI SZABADSÁG JÁR A TANULÓKNAK? (hatályos 2023. 09. 01-től)

Az évi összes szabadság mértéke:
• tanulói jogviszonyban: évi 45 munkanap
• képzésben részt vevő személy esetén (felnőttképzési jogviszony): évi 30 munkanap

Szabadság kiadásának szabályai:

Figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi szünet idejére, nyári szünetben legalább 20 munkanap szabadságot a tanuló kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni. (Szkt. 84. § (5))

A tanulónak a szabadság idejére távolléti díj jár.

Szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak: saját dolgozó esetén Szkr. 90/A §

Betegszabadság: 15 nap, az azt meghaladó rész után TÁPPÉNZ jár a tanulónak.