Fenntarthatósági jelentés és ESG beszámoló – hasonlóságok és különbségek

A világ vezetői 2015-ben ambiciózus új célokat fogadtak el az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az éghajlatváltozás hatásainak kezelése terén. Ennek eredményeként született meg a Párizsi Megállapodás, amelyben a kormányok hosszútávú célként azt tűzték ki, hogy a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése az évszázad végére ne haladja meg a 1,5 °C-ot (az iparosodást megelőző szinthez képest), és erőfeszítéseket tesznek az emberiség és a környezet védelme, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében.

A Párizsi Megállapodás céljainak elérése érdekében az EU jogilag kötelező érvényűvé tette hosszú távú klímacéljait, köztük a klímasemlegesség elérését 2050-ig.

Fenntarthatósággal már évtizedek óta foglalkoznak a felelős vállalatok, civil szervezetek, tanácsadó cégek, fontosnak tartják a környezettudatos működést, a társadalmi felelősségvállalást és az ezzel kapcsolatos etikai kérdéseket. Az utóbbi években megnőtt ennek a jelentősége, és egyre inkább beépül a vállalatok működésébe, valamint a jogszabályi változások miatt már a vállalati teljesítmény szempontjából is fontos kérdés lett, hogy egy vállalat „fenntarthatóan működik-e”.

A fenntarthatósági jelentés és ESG beszámoló fogalmak gyakran keverednek, összemosódnak a hétköznapi életben is. Sokak számára újdonság és új kötelezettség, emiatt is nehéz eligazodni az információk sűrűjében. Természetesen vannak olyan nagyvállalatok, európai uniós cégek leányvállalatai, amelyek számára már évek óta a vállalati stratégia része beépült a mindenapi működésbe, és már túl vannak számos jelentés és beszámoló elkészítésén.

A fenntarthatósági jelentés és az ESG beszámoló között nagy az átfedés, hiszen mindkettő a vállalatok fenntarthatósági kérdéseivel, a fenntarthatósági ügyekre gyakorolt hatásaival foglalkozik, de a kettő jelentősen eltér például az érintettek körében, hol és mikor kell közzétenni, ki auditálhatja, minősítheti az elkészített dokumentumot, és milyen kötelező elemei legyenek, mit kell vizsgálni és mire kell mindenképpen kitérni a jelentésben, beszámolóban.

Egy kis történelmi áttekintés, európai uniós kitekintés:

A hazai jogszabályalkotók a fenntarthatósággal kapcsolatos uniós jogszabályokat, előírásokat, szabványokat ültetik át a hazai szabályozásokba, ezekből a két legfontosabbat kiemelném, de számos olyan egyéb szabvány és jogszabály van, ami mind-mind támogatja és segíti, vagy épp előírja a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos átállását (EU Taxonómia rendelet, Európai Zöld Megállapodás, ESRS szabványcsomag, GRI stb).  

A vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelv CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) az Európai Unió (EU) 2023. január 5-től hatályos jogszabálya, amely immár jogi erővel előírja az uniós vállalkozások számára – beleértve a nem uniós vállalatok minősített uniós leányvállalatait is –, hogy hozzák nyilvánosságra a vállalatok környezeti és társadalmi hatásainak értékelését, valamint azt, hogy környezeti, társadalmi és vállalatirányítási intézkedéseik hogyan befolyásolják üzleti tevékenységüket. A kötelezettség kiterjed a biztosítókra és a hitelintézetekre is, függetlenül azok jogi formájától. A CSRD jelentéstétel a kettős lényegesség elvén alapul, azaz a szervezeteknek közzé kell tenniük információkat arról, hogy üzleti tevékenységeik milyen hatással vannak a bolygóra és az emberekre, illetve, hogy a fenntarthatósági céljaik, intézkedéseik és kockázataik hogyan befolyásolják a vállalkozás pénzügyi helyzetét, egységét. (Forrás: https://finance.ec.europa.eu)

A másik direktíva szélesebb körű, a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) előírja a vállalkozások számára, hogy megfelelő emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítást végezzenek működésük, leányvállalataik működése, valamint a társaságok tevékenységi láncában részt vevő üzleti partnereik működése tekintetében. Tegyenek intézkedéseket és lépéseket az éghajlatváltozás mérséklésére, amely összhangban van a Párizsi Megállapodás 2050-ig tartó klímasemlegességi célkitűzésével. A tagállamoknak 2026. július 26-ig át kell ültetniük az irányelvet nemzeti jogukba, és lépcsőzetesen bevezetni az egyes vállalatcsoportokra. (Forrás: https://commission.europa.eu)

Fenntarthatósági jelentés:

Vonatkozó hazai jogszabály:

A fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos szabályokat a számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről) határozza meg. A jogszabály III/A. fejezetében kerülnek részletezésre a fogalmak, a kötelezettségek és formai követelmények.

Azokra a vállalatokra vonatkozik:

a) amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:

aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,

ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,

ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy

b) amely olyan, mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták.

Kötelezettségek röviden:

A fenntarthatósági jelentést az üzleti jelentésben egyértelműen azonosítható módon, az üzleti jelentés egy külön szakaszában kell szerepeltetni.

A jelentésnek tartalmaznia kell a rövid, közép- és hosszútávú időhorizontokra vonatkozó információkat, a vállalkozó saját műveleteire és értékláncára vonatkozó információkat, beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát, tehát fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően kell elkészítenie. Be kell vonni a munkavállalókat, tájékoztatni kell a munkavállalók képviselőit, és megvitatni velük a munkavállalókat érintő fenntarthatósági információkat, valamint ezen információk megszerzésének és ellenőrzésének módját.

Érvényesítés: A fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által a fenntarthatósági jelentésről vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésről, korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás alapján bizonyossági véleményt ad.

Tartalmi követelmények:

• a vállalkozó fenntarthatósággal kapcsolatos üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása (kockázatok és reziliencia, a tervek és lehetőségek, az érdekelt felek figyelembe vétele, a stratégia végrehajtásának bemutatása)
• a vállalkozó által meghatározott fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos, határidőhöz kötött célok ismertetése (üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó 2030 és 2050 célértékei, az előrehaladás ismertetése, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy a vállalkozó környezetvédelmi tényezőkkel kapcsolatos céljai meggyőző tudományos bizonyítékokon alapulnak-e)
• az ügyviteli, ügyvezető szervek és felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepének ismertetése (szükséges szakértelmük és készségeik vagy az ilyen szakértelemhez és készségekhez való hozzáférésük)
• fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos politikák ismertetése
• a fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó ösztönző rendszerek meglétére vonatkozó információk (az ügyviteli, ügyvezető szervek és felügyelő testületek tagjaira vonatkozóan)
• a fenntarthatósági kérdések tekintetében az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelményekkel összhangban végrehajtott átvilágítási eljárás bemutatása
• a vállalkozó saját műveleteivel és értékláncával összefüggő főbb tényleges vagy lehetséges káros hatások, intézkedések
• a tényleges vagy lehetséges káros hatások megelőzése, mérséklése, orvoslása vagy megszüntetése érdekében a vállalkozó által hozott intézkedések és azok eredményei
• a vállalkozót a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok leírása
• a közzétételek szempontjából lényeges mutatók.

Határidők:

Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni. (Forrás: net.jogtár.hu)

ESG beszámoló:

Vonatkozó hazai jogszabály:

2024. január 1-jén hatályba lépett a 2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról, melyet röviden „ESG törvény”-ként szoktak említeni.

Mely vállalkozásokra vonatkozik?

a) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásokra

A következő mutatóérték közül kettő teljesül:

aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forint,

ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forint,

ac) az átlagosan foglalkoztatottak száma 500 fő;

b)  nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

ba) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,

bb) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,

bc) az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt; és

c)  közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásra.

Kötelezettségek röviden:

A vállalkozás évente ESG beszámolót készít az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről, amelyet köteles ESG tanúsítóval auditáltatni. Az ESG beszámolót a vállalkozás ügyvezető szerve hagyja jóvá. Az ESG beszámolót a vállalkozás az üzleti év végét követő hat hónapon belül ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a honlapján.

Követelmények:

• a kockázatkezelési rendszer létrehozása (kockázatkezelés/kockázatelemzés)
• a belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása
• a rendszeres kockázatelemzések elvégzése
• a megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben
• az ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése
• a közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében

A vállalkozás a kötelezettségek teljesítését a miniszter rendeletében meghatározott módon és rendszerességgel dokumentálja, és a dokumentációt a keletkezésétől számított hét évig megőrzi.

Kötelezettség első alkalommal

A jogszabályi kötelezettséget első alkalommal oly módon kell teljesíteni (kivéve közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozás), hogy az ESG platformra ESG beszámolót tölt fel, amelyet követően nem tanúsítás, hanem egy előaudit történik, és sem az ESG beszámoló, sem az előaudit eredménye nem nyilvános és nem kerül közzétételre.

Határidők

a)  közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások számára a 2024. üzleti évi tevékenysége tekintetében alkalmazza, és első ESG beszámolóját a 2025. évben

b)  nagyvállalkozásra a 2025. üzleti évi tevékenysége tekintetében alkalmazza, és első ESG beszámolóját a 2026. évben

c)  közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásra a 2026. üzleti évi tevékenysége tekintetében alkalmazza, és első ESG beszámolóját a 2027. évben készíti el és teszi közzé.

Alapelvek

A nyilvánosság és átláthatóság elvének megfelelően a vállalkozás által közzétett ESG beszámoló és a vállalkozásokról vezetett 38. § (1) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartás nyilvános, tartalmuk korlátozás nélkül megismerhető és bárki által megtekinthető.

A vállalkozás – a társadalmi felelősségvállalás elvének megfelelően – üzleti tevékenysége során vizsgálja és kezeli működésének társadalmi és környezeti hatásait, valamint szerepet vállal az Alaptörvényben lefektetett értékek, kiemelten a családbarát működés megvalósításának előmozdításában. (Forrás: net.jogtár.hu)

További információk a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság honlapján (https://sztfh.hu), az ESG hatósági tevékenység menüpont alatt találhatóak.

Összefoglalva:

A jogszabályok ismertetésekor egy-egy rövid kivonatot készítettünk, de ebből is látható, hogy mennyi a feladat, mekkora erőforrás bevonását igényli mind a fenntarthatósági jelentés, mind az ESG beszámoló elkészítése. Nagyon sok adatot és információt szükséges összegyűjteni mind a vállalat belső, mind pedig a külső folyamatairól, a beszállítói láncról ahhoz, hogy megfelelő formában elkészüljön a végleges dokumentáció. Az adatok begyűjtése több hónapot, akár fél évet is igénybe vehet, komoly stratégiát és összehangolt csapatmunkát igényel, ezért mindenképpen érdemes időben elkezdeni a folyamat előkészítését, az adatgyűjtést, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő határidőket tartani lehessen.

Természetesen fenntarthatósági jelentést és ESG beszámolót csak a törvények hatálya alá eső vállalkozásoknak kell készíteni. DE, a törvények hatálya alá nem eső kis- és középvállalkozások is „áldozatul eshetnek” az ESG beszámoló készítésének, például beszállítói lánc részeként fővállalkozói igény jelentkezésekor, zöld hitelekkel, pályázatokkal kapcsolatban, közbeszerzések során.

Fontos, hogy minden esetben a vállalat maga mérlegelje, hogy saját forrásból meg tudja-e oldani a feladat végrehajtását, vagy külső szakértő, tanácsadó bevonása szükséges. Mi arra biztatunk mindenkit, hogy ha lehetőség van rá, akkor kérje ki a megfelelő kompetenciákkal és szakmai tapasztalattal rendelkező szaktanácsadó véleményét, és ne egyedül álljon neki a jogszabályok és szabványok böngészésének.

Készítette:
Holczerné Gáspár Mónika, Tan Attila
ESG Tanácsadó Szolgáltató Kft.