Elég lehet egy elavult ÁSZF, egy késve megválaszolt vásárlói panasz vagy egy pontatlan webáruházi tájékoztatás ahhoz, hogy egy vállalkozás fogyasztóvédelmi eljárással, akár bírsággal szembesüljön.

DE HONNAN TUDHATJA EGY VÁLLALKOZÁS, HOGY VALÓBAN MINDEN RENDBEN VAN?

Ehhez nyújt gyakorlati segítséget a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kis- és középvállalkozások számára elérhető térítésmentes fogyasztóvédelmi jogi tanácsadása.

Régi hagyomány, új fényben

A Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara kirakatversenyt hirdet kecskeméti vállalkozások számára KirakatSéta Kecskemét címmel, az országos Kamarai Design Hét programjaihoz kapcsolódva.

A kezdeményezés célja, hogy újra fókuszba helyezze Kecskemét kirakatkultúráját, erősítse a helyi vállalkozások láthatóságát, vásárlókat vonzzon az üzletekbe, és megmutassa: egy jól kitalált kirakat egyszerre lehet városi élmény, marketingeszköz, közösségi találkozási pont és kortárs designfelület.

Az eszköz, ami valóban működik 

Egyperces dicséret, konstruktív „nem” és a bizalom mint rejtett tartalék

A magyar kkv-k munkahelyi alagsora – III. rész

Az előző részben Fodor Zsuzsa mentálhigiénés tanácsadóval és Hegymegi István addiktológiai konzultánssal arról beszélgettünk, milyen az, amikor egy magyar kkv-ban magukra hagyott vezetők dolgoznak: olyan emberek, akiknek soha senki nem tanította meg, hogyan kell embereket vezetni. Kiderült, hogy a probléma többnyire nem a szándékkal van, hanem az eszköztárral – hiányoznak azok az alapvető fogalmak és módszerek, amelyekkel a vezető felismerné és kezelné, mi történik a szervezetében. Ez szerencsére azonban pótolható. Most arról beszélgetünk, mivel.

A felismerés csak az első lépés. Az igazi kihívás az, hogy megtaláljuk a megfelelő vezetői eszközöket. Ebben a részben Fodor Zsuzsa és Hegymegi István azokat a konkrét módszereket veszi sorra, amelyek a programban részt vevő cégeknél valóban működtek – sokszor meglepően gyorsan. Nem bonyolult rendszerekről van szó, hanem néhány egyszerű, jól átadható gyakorlatról, amely azonnal érezhető változást hozott a mindennapi működésben.

A magukra hagyott vezetők

Amikor senki nem tanította meg az embert vezetni

A magyar kkv-k munkahelyi alagsora – II. rész

Az előző részben Fodor Zsuzsa mentálhigiénés tanácsadóval és Hegymegi István addiktológiai konzultánssal arról beszélgettünk, hogyan öröklődik tovább a nyomás egy magyar kkv-ban: fentről érkeznek az elvárások, középen valaki folyamatos tűzoltásra kényszerül, a szervezet alján pedig valaki csendben elfárad. Kiderült, hogy a stresszlánc nem az egyénnél kezdődik, hanem magában a rendszerben – és ott is szakadhat meg, ahol a vezető képes megállni, kérdezni, valamint teret adni a visszajelzéseknek.

Csakhogy nem elég a jó szándék: megfelelő eszközökre is szükség van. Ezek azonban sok esetben hiányoznak. Ebben a részben azt járjuk körül, mi történik akkor, amikor a vezetők valódi vezetői eszköztár nélkül próbálnak motiválni, delegálni, visszajelzést adni vagy éppen határokat kijelölni. Mert a magyar kkv-k jelentős részében nem tudatosan felkészített, hanem magukra hagyott vezetők dolgoznak – olyan emberek, akiknek soha senki nem tanította meg, hogyan kell embereket vezetni.