A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiemelt feladatának tekinti, hogy megismerje és folyamatosan nyomon kövesse a magyar vállalati szektor gazdasági helyzetét és kilátásait. Ennek kapcsán az MNB rendszeres konjunktúra felmérést végez a hazai vállalatok körében azzal a céllal, hogy a jegybank hiteles képet kapjon a gazdasági folyamatok aktuális és várható alakulásáról.

Az eddigi felmérések eredményei megtalálhatók az MNB honlapján az alábbi hivatkozásra kattintva:
https://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/vallalati-konjunktura-felmeres

Kérjük Önt, hogy a mellékelt kísérőlevelet szíveskedjen elolvasni, és a rövid kérdőívet kitölteni 2024. március 22-ig!
Köszönjük szíves együttműködését!

Mellékletek:

Konjuntkúra felmérés_Vállalati levél_2024_március.doc

A 2024. január 1-jén életbe lépett ESG törvénynek megfelelően létrejött a Nemzeti ESG Tanács (továbbiakban: Tanács), melyben dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke képviseli a kamarai hálózatot és rajtuk keresztül a vállalkozásokat.

A Kormány álláspontja szerint fontos, hogy az EU-s kötelezettségekkel összhangban a cégek időben alakítsák ki gyakorlataikat, melyben szem előtt tartják a természeti és környezeti értékeket, termékük, szolgáltatásuk társadalomra gyakorolt hatásai – megőrizve ezzel versenyképességüket.

Az MKIK Munkavédelmi Munkabizottságának tájékoztatása alapján elérhető a munkavédelmi szakemberek önkéntes adatbázisa (MUSZA).

A Munkavédelem Nemzeti Politikája 2024-2027 célul tűzte ki a munkavédelmi szolgáltatók és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók adatbázisainak létrehozását, ugyanis a vállalkozások számára kulcsfontosságú, hogy milyen szolgáltatókat vesznek igénybe. Az adatbázis létrehozásával és nyilvánossá tételével könnyebbé válik a szolgáltató választás, illetve a piac tisztulása, továbbá az ellenőrzések hatékonyságának javulása várható.

Szíves figyelmébe ajánljuk a HOLD Alapkezelő Zrt. „A német autóipar és az innovációs lemaradás problémája” c. cikkét, melyben az autógyártásnak, valamint az innovációs lemaradás, a „tudásdeficit” jelenségének vizsgálata kerül bemutatásra.

Az autógyártásban mutatkozó nehézségek és az innovációs lemaradás megértéséhez fontos figyelembe venni a német gazdaság és az autóipar szoros kapcsolatát, valamint a globális verseny kihívásait.