2024-ben az Európai Bíróság (EUB) számos olyan ítéletet hozott, amelyek komoly hatással lehetnek a vállalkozások áfakezelésére. Az alábbiakban összefoglaljuk a 10 legfontosabb EUB döntést, amelyek a magyar cégekre is befolyással lehetnek az áfaelszámolás terén:
Felhívjuk figyelmét, hogy a „Global Ink-ügynek”, a „Novo Nordisk-ügynek”, valamint a „Slovenske Energeticke ügynek” magyar vonatkozása is van, ami különösen fontos, mivel ezek az ítéletek közvetlenül befolyásolhatják a hazai áfa-gyakorlatot és az adott cégek áfaelszámolási gyakorlatát.
1) Global Ink-ügy (C-537/22): Az áfafizetési felelősség határai
A Global Ink-ügyben az EUB pontosította, hogy milyen esetekben terhelheti felelősség a számlabefogadót egy partner elmulasztott áfafizetése esetén. A döntés alapja az elvárható gondosság szintjének meghatározása volt.
2) B2 Energy (C-676/22): Az adósemlegesség fontossága
Az eladó adómentes közösségi értékesítést vallott be, azonban az áru vevője eltért a számlán szereplő vevőtől. Bár a közösségi értékesítés tényét igazolták, azonban a számla nem volt hiteles, hiszen nem a megfelelő partnerek közti ügyletet dokumentálta. Az EUB érdekes álláspontra helyezkedett: megítélése szerint az adósemlegesség elve erősebb még ilyenkor is, mint a formai előírások, ezért még a nem hiteles számlára is alapítható adólevonási jog, ha ténylegesen megtörtént az áru közösségi értékesítése.
3) RHTB-ügy (C-622/23): Kártérítés vagy áfaköteles szolgáltatás?
Mint ismeretes, az EUB egyre sűrűbben helyezkedik arra az álláspontra, hogy egy szankcionális díj nem kártérítés, hanem a szolgáltatás ellenértéke. Ugyanez történt jelen ügyben is, ahol egy építési szerződést mondtak fel jogellenesen, és a szolgáltatásnyújtó által kapott díjazást kártérítésként kezeltek. Az EUB azonban folytatva a már kialakult ítélkezési gyakorlatát, ezt a díjat is szolgáltatás ellenértékeként kezelte, és áfaköteles ügyletté minősítette.
4) Deco Protest (C-505/22): Ajándékozás és áfa
A promóciós akciók keretében ingyenesen átadott termékek áfakötelezettsége is mindig sok kérdést vet fel. A Deco Protest ügyben (C-505/22) egy nyomtatott magazin előfizetőinek adtak ajándékba tabletet, mely átadás után a portugál adóhatóság szerint áfát kellett volna fizetni. Az EUB azonban kimondta, hogy mivel a tableteket a magazin online verziójának olvasásához biztosították kényelmi eszközként, így annak átadása az előfizetési díj mellékszolgáltatásaként funkcionált, azaz az előfizetési díj már tartalmazta a tablet ellenértékét is.
5) Lengyel benzinkút (C-442/22): A munkavállalók általi csalás felelősségi kérdései
A kút alkalmazottai fiktív számlákat bocsátottak ki és értékesítettek, a számlák áfatartalmát a fiktív számlák vásárlói levonásba helyezték, míg a fizetendő áfát senki nem fizette meg. A lengyel adóhatóság a benzinkutat üzemeltető céget tette felelőssé a meg nem fizetett áfáért. Az EUB ítélete szerint azonban a benzinkút csak akkor vonható felelősségre, ha nem járt el kellő gondossággal a munkavállaló ellenőrzése során.
6) Weatherford-ügy (C-527/23): Az adóhatóság nem kérheti a szolgáltatás gazdaságosságának igazolását
A román adóhatóság egy adminisztrációs szolgáltatás számlájának áfalevonását tagadta meg az adózótól. Az indoka mindössze annyi volt, hogy a szolgáltatást egy kapcsolt cég nyújtja és az adóhatóság nem tartja ésszerűnek annak igénybevételét. Az EUB számára ennél alaposabb indoklás szükségeltetik ahhoz, hogy megvonja az adólevonási jogot, így kimondta, hogy amennyiben a szolgáltatást teljesítették és adócsalás sem gyanítható az ügylet mögött, úgy megilleti a román céget az áfalevonás joga.
7) Novo Nordisk-ügy (C-248/23): Különadó és áfaalap
Az ítélet alapján a gyógyszergyártók- és forgalmazók által megfizetett különadó, extraprofitadó nem része az áfaalapnak. Nagyon fontos, hogy a korábbi évekre vonatkozó visszaigénylésekre márciusban lejár a határidő.
8) Lomoco-ügy (C-594/23): Ingatlanértékesítés és áfa
Magyarországon is nagyon fontos annak megítélése, hogy egy ingatlan mikor minősül építési teleknek, hiszen ezen múlik az áfakötelezettség megítélése. Ebben ad egy további iránymutatást a Lomoco C-594/23 ügye, ahol egy részben közművesített telken már megkezdődtek az alapozási munkálatok, amikor értékesítették telekként. Az EUB megerősítette, hogy sem a közműcsatlakozás, sem pedig az alapozás nem elegendő önmagában ahhoz, hogy egy építési telek beépített ingatlanná váljon.
9) Lengyel edzőterem-ügy (C-606/22): A magasabb áfakulcs miatt tévesen beszedett összeg visszatérítése
Általános tanulsága van a lengyel edzőterem (C-606/22) ügyének, ahol a cég magasabb áfakulcsot alkalmazott tévedésből a belépőjegyek kiállítása során. Mivel nem számlát, hanem nyugtát bocsátott ki, így a tévesen beszedett áfát már nem tudta utólag visszatéríteni a vevőinek, ezért az adóhatóság is nemet mondott a visszaigénylésre. Az EUB álláspontja szerint azonban jogalap nélküli gazdagodásról nincs szó: az edzőterem a magasabb áfakulcs miatt vélhetőleg már eleve kisebb árbevételt tudott elszámolni, mint a versenytársai, így ennek visszatérítésével sem jut jogtalan előnyökhöz.
10) Slovenske Energeticke- (C-746/22): Későn benyújtott dokumentumok és áfa-visszaigénylés
A külföldiek áfa-visszaigénylési eljárásában a hiánypótlásra a Slovenske Energeticke határidőben nem tudott reagálni, de a fellebbezésben már benyújtották a pótlólag kért dokumentumokat. Bár a magyar adóhatóság elutasította a visszaigénylést, de az EUB álláspontja szerint amennyiben az információt végül a hatóság rendelkezésére bocsátották, úgy nem tagadható meg az áfalevonás az eredeti határidő elmulasztása miatt.
Bács-Kiskun Chamber of Commerce and Industry
The key to success is – the Chamber