Mély megrendüléssel búcsúzunk Pivon Józseftől, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara egykori kézműipari alelnökétől, elnökségi tagjától, a mesterképzés és mestervizsgáztatás elkötelezett szakemberétől. Attól az embertől, akit sokan egyszerűen csak Józsi bácsinak szólítottunk, és akinek szakmai tudására, tapasztalatára és tanácsaira évtizedeken át számíthattunk.
Pivon József 1933. november 1-jén született Budapesten. Pályafutása során számos területen bizonyította szakmai felkészültségét. Már 1956-ban kiváló dolgozóként ismerték el, 1957-ben pedig megszerezte villanyszerelő mesterlevelét. Dolgozott a Mezőgéptrösztnél üzemvezetőként és műszaki vezetőként, a Tószegi Ipari Szövetkezet elnökhelyetteseként, 1972-től pedig magánvállalkozóként folytatta munkáját.
Szakmai tevékenysége mellett mindig fontosnak tartotta az iparosok és a kisvállalkozók érdekeinek képviseletét. A KISOSZ és az IPOSZ vezetőjeként, a Kézműves Kamara egyik alapítójaként, a Tiszakécskei Ipartestület elnökeként, majd a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tisztségviselőjeként hosszú évtizedeken át dolgozott a szakmai közösségért.
Különösen közel állt hozzá a mesterképzés és a szakmai utánpótlás ügye. Mestervizsgákért felelős elnöki megbízottként közel 1500 szakember mesterképzésének szervezésében vett részt. Fontosnak tartotta, hogy a mestercím mögött valódi tudás, szakmai igényesség és tisztességes munka álljon.
Munkásságát számos elismeréssel köszönték meg. 2016-ban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Emlékplakettjét vehette át, 2019-ben Aranykoszorús mesterré nyilvánították, 2023-ban pedig a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöki érmével ismerték el több évtizedes tevékenységét.

Akik ismerték, határozott, őszinte, szókimondó emberként emlékeznek rá. Mindig volt véleménye, és azt nem is rejtette véka alá. Szerette a gyakorlati megoldásokat, nem kedvelte a halogatást, és szívesen segített azoknak, akik tanácsért fordultak hozzá. Egyik gyakran idézett mondata jól tükrözi hozzáállását: „Nincs majd, csak most van, és amit kell, azt most kell megcsinálni!”
Életszemléletéről sokat elárul az a személyes írás is, amelyet 2010. május 28-án, Tiszakécskén vetett papírra.
ÉLETFILOZÓFIÁM
Részlet a naplómból.
Úgy éltem, hogy nem voltam tekintettel semmire, - amit jónak láttam, azt se számításból, se tapintatból meg nem változtattam.
A „jót” természetesen tettem, így, ha volnának is érdemeim, azokat nem tartom számon.
Sem gyűlölködő, sem gonosz sohasem voltam, csak őszintén véleményt nyilvánítottam. Éltem az életemet úgy, hogy másokat is hagytam élni, érvényesülni.
Az eszemet arra használtam, hogy ne csak magamon, hanem másokon is segítsek. Őszintén, minden elkötelezettség nélkül.
Vissza gondolva életem elmúlt időszakára, voltak ugyan tévedéseim, de a felelősség is az enyém volt.
Ezen már a hátralévő időben sem tudok, és nem is akarok változtatni.
Tiszakécske, 2010. május 28.
Ezek a sorok jól visszaadják azt az egyenességet és őszinteséget, amely Józsi bácsit jellemezte. Vállalta a véleményét, a döntéseit és a tévedéseit is. Mindig fontos volt számára, hogy tudásával és tapasztalatával másokat segíthessen.
Távozásával a kamarai közösség egy sokat tapasztalt, megbecsült tagját veszítette el. Hiányozni fognak a beszélgetések, a határozott vélemények, a tanácsok és az a tenni akarás, amellyel a közös ügyekhez fordult.
A Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara közössége hálával és tisztelettel emlékezik Pivon Józsefre. Köszönjük a több évtizedes közös munkát, az együtt töltött éveket és mindazt, amit a szakmai közösségért tett.
Isten nyugosztalja, Józsi bácsi! Emlékét szeretettel megőrizzük.