Olvasási idő: 5 perc

1. rész: Fenntarthatósági alapkérdések a zajvédelemben

Tények:

A WHO szerint a levegőminőség hatása után
a zaj az egészségügyi problémák
második legnagyobb környezeti okozója!

WHO: „Az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota, nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya, ezért a környezeti zajszennyezés nagyfokú környezet-egészségügyi terhelések közé tartozik. Ennek eredménye, hogy zajszennyezést az egészségügyi hatások becslésekor figyelembe kell venni.

• Akik egész évben átlagosan 40 dB feletti éjszakai zajszintnek vannak kitéve, azok alvászavart és ébredési egészségügyi hatásokat szenvedhetnek el.
• Az 55 dB feletti hosszú távú átlagos zajexpozíció felett a zaj magas vérnyomást válthat ki és szívbetegséghez vezethet."
  

Nyomtatásban is megjelent a Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának gondozásában elkészült Klímakódex sorozat. A három kötetben a lakosság, a települések és a vállalkozók is olyan tanácsokat találnak, amelyekkel nem csak a klímát, hanem a pénztárcát is kímélhetik.

Talán nem is gondolnánk, hogy a különböző oldalakra feltöltött irdatlan mennyiségű adat, a fényképeink vagy a rengeteg kéretlen e-mail közvetve hozzájárul a klímaváltozáshoz. 
A digitális környezetszennyezés egyre égetőbb probléma napjainkban. Lényege, hogy az internetre feltöltött adatoknak tárhelyet biztosító szerverek működtetése szén-dioxid-kibocsátással, valamint többnyire még fosszilis energiafogyasztással jár, így fokozva a klímaváltozást.