Figyelmébe ajánljuk az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet cikkjét, melyben felhívják a figyelmet az EU-ban készülő új interoperabilitási rendeletre.

Európában a tagállamok már az internet megjelenése óta komoly erőfeszítéseket tesznek a közigazgatásaik digitalizálására és virtualizálására, ennek fontosságára a COVID is rávilágított. A járvány során felértékelődött az online intézhető ügyek jelentősége, az online közigazgatás. Az is látható, hogy a határon átnyúló közigazgatási ügyek száma folyamatosan nő, egyre gyakoribb, hogy egy európai polgárnak egy másik országban kell ügyet intéznie. Az azonban jelenleg a hatékony működésnek egy hatalmas fékezője, hogy a tagállami közigazgatások semmilyen vagy csak nagyon laza módon vannak digitálisan összehangolva, mert az összekapcsolhatóságuk, a közöttük zajló adatáramlás lehetősége technológiailag hiányzik.

Az NKE ÁNTK Közszervezési és Infotechnológiai Tanszéke aktívan foglalkozik a digitális kompetenciák kérdéskörével, több tanulmányban vizsgálták már a digitális felkészültség, a digitális kompetenciaszint szerepét, versenyképességben mutatkozó szerepét.

2023-ban egy országos, reprezentatív felmérés során digitális felkészültséggel és versenyképességgel összefüggő eredményeket kaptak, melyből több, újabb tanulmány készült.

„Digitális kompetenciák állapota és hatása hazánkban” címmel készült kutatásuk eredménye és rövid összefoglalója ide kattintva érhető el.

Megszületett a megállapodás az Európai Parlament és a Tanács között a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos törvényjavaslatról, amelynek célja, az MI Európában biztonságos legyen, ne sértse az emberek alapvető jogait, ugyanakkor a technológia fejlődését is segítse.

A megállapodás teljes részleteit csak a végleges szöveg összeállítása és nyilvánosságra hozatala után lehet teljes mértékben megerősíteni, ami néhány hetet vehet igénybe. Az Európai Parlament által kiadott sajtóközlemény azonban megerősíti, hogy a Tanáccsal kötött megállapodás tartalmazza a mesterséges intelligencia alkalmazásának teljes tilalmát:

Az uniós tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament 2023. december 8-án ideiglenes politikai megállapodásra jutott egy olyan rendeletről, amely közös szabályokat határoz meg a megújuló gázok és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozóan. A jogszabály célja az, hogy az energiarendszeren belül megkönnyítse a megújuló és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok – különösen a hidrogén és a biometán – térnyerését.