A Kormány 2025. március 13-án társadalmi egyeztetés céljából közzétette a beruházás-ösztönzési célelőirányzat módosításáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet (EKD rendelet) módosítását célzó jogszabálytervezetet.
Figyelmébe ajánljuk a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sajtóközleményét, melyben az új MI stratégia irányáról és a GVH javaslatairól számolnak be.
2024-ben a GVH egy átfogó piacelemzést végzett a mesterséges intelligencia piaci versenyre, illetve a fogyasztókra gyakorolt hatásának feltérképezése érdekében. A piacelemzés eredményei alapján a mesterséges intelligencia alapú megoldások elterjedésétől a vállalati hatékonyság növekedése várható, ami jelentős GDP növekedést is eredményezhet. A hazai kis-és középvállalkozások számára az MI használata kitörési pontot jelenthet, amihez konkrét támogatásokra van szükség.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a bolygónkon előállított összes élelmiszer mintegy egyharmada kárba vész vagy hulladékká válik az élelmiszer-ellátási lánc valamely pontján. Az EU-ban évente több mint 59 millió tonna, azaz egy főre vetítve 132 kg élelmiszer megy veszendőbe.
Az EU és tagországai elkötelezték magukat az ENSZ azon fenntartható fejlődési célja mellett, amely szerint 2030-ig a felére kell csökkenteni az egy főre jutó globális élelmiszer-hulladékot a kiskereskedelem és a fogyasztók szintjén, valamint csökkenteni kell az élelmiszer-veszteséget a termelési és ellátási láncok mentén.
Figyelmébe ajánljuk, hogy a Magyar Közlöny 2025. évi 38. számában megjelent a Kormány 68/2025. (IV. 4.) Korm. rendelete a ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók pénzügyi helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti rendelkezésekről.
A kormány lehetőséget kíván teremteni arra, hogy a rendkívül gyorsan terjedő ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók – a pénzügyi helyzetük stabilizálása érdekében – átmeneti időre fizetési moratóriumban részesülhessenek a hitelszerződéseik után.
Idén is elindította a Muzsikáló Magyarország programot a kormány, melynek célja a tradicionális magyar cigányzene – különösen a kávéházakban és éttermekben megszólaló muzsika – megőrzése és népszerűsítése. A kezdeményezés 1,1 milliárd forintos keretösszegből valósul meg, amely hozzávetőleg 500 cigányzenész számára biztosít négyhónapos munkalehetőséget vendéglátóhelyeken. A program nemcsak a muzsikusokat támogatja, hanem a résztvevő éttermek és kávézók vendégcsalogató erejét is növeli.