Összesen 1 milliárd forint keretösszegű vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az 1000 fő alatti hazai kistelepülések egész évben nyitva tartó italüzletei. A legkisebb vidéki településeken működő sörözők, bárok, borozók üzletenként 3 millió Ft-os forrásra pályázhatnak, amit fejlesztésre, eszközbeszerzésre és működési költségre, például rezsire és munkabérre is fordíthatnak.
A KSH honlapján 2025. február 25-én közzétett legfrissebb bérstatisztikákat.
2024. decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 727 700, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 500 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 11,0, a nettó átlagkereset 10,9, a reálkereset pedig 6,1%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács döntése alapján megszületett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap idei Programstratégiája, amely immár részleteiben is megismerhető. A Stratégiát csatoltan olvashatják.
Az NKFI Alap 2025. évi pályázatai a Neumann János Program fő céljához igazodnak. Az innovációs pályázatokból és programokból a vállalkozások, ipari-egyetemi együttműködések és nemzetközi együttműködési projektek nyerhetnek támogatást, ezen belül is különös hangsúlyt kap az úgynevezett mélytechnológiai ökoszisztéma erősítése. Mindezt kiegészítve folytatódik a kkv-k innovációs képességének erősítése, ami elsősorban az EU által társfinanszírozott GINOP Plusz pályázatok keretében valósul meg.
 nkfia_programstrategia_2025.pdf |
Tájékoztatjuk, hogy Henna Virkkunen, az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős ügyvezető alelnöke Helsinkiben adott interjújában elmondta, az Európai Unió egyszerűsíteni tervezi a vállalati szabályozást.
Az Európai Bizottság idénre 5 jogszabályi egyszerűsítési csomag előterjesztését tervezi, amelyek központjában a vállalatokra vonatkozó szabályozás egyszerűsítése, illetve a beruházások ösztönzése áll. A fókuszban lévő területek a globális versenyképességre törekvő uniós döntéshozók számára a biotechnológia, a megfizethető tiszta energia és a mesterséges intelligencia.
Az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) bemutatta a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőképét, mely egyben ütemterv is az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar jövőjére vonatkozóan.