Egy év alatt 5,5 százalékkal nőtt a panaszok száma. Magán és állami cégek miatt is keresték a kamarát. Az idei év első első felében 1819 ügy került a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szolgáltatásaként működő Békéltető Testülethez - ez 5,5 százalékkal több, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában.
A testület az MTI-hez kedden eljuttatott tájékoztatójában a szervezet ismerteti: tavaly összesen 3239 eljárást kezdeményeztek a testületnél, míg 2010-ben számuk még nem érte el a 2500-at.
A fogyasztóvédelemről szóló törvény alapján működő békéltető testületek elsődleges feladata a fogyasztók és a vállalkozások közötti viták megoldása. Az első félévben a kereskedelemmel kapcsolatban 754 vitás ügy került a budapesti testülethez. A kereskedelmi ügyek jellemzően a fogyasztó és vállalkozás között megkötött szerződések hibás teljesítésével, a szavatossági-jótállási igények érvényesítésével, illetve a speciális értékesítési formákkal - mint például a vásárlásra buzdító termékbemutatók - függenek össze.
Az egyéb szolgáltatások ügytípusból 782 érkezett. A leggyakoribbak a távközlési szolgáltatással kapcsolatos kérelmek, amelyek legtöbbje a díjfizetéssel, díjhátralékkal, díjcsomagváltással, díjemeléssel függ össze. Ide tartoznak a parkolási ügyek és a kuponos szolgáltatások is. A közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatosan 128, a pénzügyekkel 63, az építőiparral 56, az utazási szerződésekkel kapcsolatban pedig 36 kérelem érkezett az első hat hónapban. Az első félévi 1819 ügyből 1473-mat zárt már le a budapesti testület. Ezek közül 547 végződött egyezséggel, és 313 ajánlást hozott meg a testület. Az ajánlásokat a vállalkozások több mint 80 százaléka teljesítette, annak ellenére, hogy ez nem kötelező - derül ki a tájékoztatóból.
A Békéltető Testület közleménye szerint botrányos ügyekből sem volt hiány az idei év első félévében. A szervezetnek volt olyan ügye, amikor egy autókereskedés azzal kerülte ki a garanciális javítást, hogy nem saját nevére kötött szerződést. A hárommilliós jármű vásárlója ebben az esetben a saját adataival kitöltötte a szerződést, majd otthagyta azt a kereskedésben. Pár nappal később, nevére átírva, a regisztrációs adót kifizetve meg is kapta a kocsit, a szerződés viszont több furcsaságot is tartalmazott: eladóként nem az a cég szerepelt a papírokon, amelyől az autót vásárolta, hanem egy német cég. A vásárlás helye a papírokon Németország volt, és a dátum sem stimmelt. Később az autó meghibásodott, a tulajdonos ezért visszavitte a kereskedőhöz - ott viszont azt a választ kapta, hogy nem tudják elvégezni a garanciális javítást, mert az autót nem is tőlük, hanem egy német cégtől vette.
A Békéltető Testülethez nemcsak magáncégek miatt érkezett panasz, hanem az állami tulajdonú Magyar Posta szolgáltatásaival kapcsolatban is. A szervezet közleménye szerint egyre több az olyan panasz, hogy hivatalos iratok érkezéséről nem kapnak értesítőt a címzettek. Külföldre küldött csomag kapcsán pedig előfordult, hogy másnak kézbesítették az adott csomagot, pedig a feladó külön díjat fizetett azért, hogy csak a feltüntetett címzett számára lehessen azt átadni - fogalmazott közleményében a Békéltető Testület.