A gázszektorral szembeni szankciók bevezetésének megvétózása

Figyelmébe ajánljuk az EuroNews cikkét, melyben arról számoltak be, hogy az EU napirendjére első alkalommal került az orosz gázszállítással szembeni szankció.

Megtartották az első tanácskozásukat az EU nagykövetei az Oroszországgal szembeni 14. szankciócsomagról, amelyek az Európai Unión belül jelentősen korlátoznák az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát és reexportját, ezzel csökkentve Moszkva költségvetési bevételeit. Az EU stratégiájában nagy változást jelentene az LNG-szankciók bevezetése, mivel a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételek visszaszorítására tett erőfeszítések csak korlátozott eredményt értek el ezidáig.


Giovanni Sgaravatti, a Bruegel Intézet elemzője így nyilatkozott a szankciókról:

"Oroszország évente 8-9 milliárd euró értékű LNG-t exportál az EU-ba. Azt hiszem, 2023-ban ez 8 milliárd euró volt. A tovább-exportálás ennek még mindig igen jelentős részét teszi ki, például a legnagyobb orosz LNG-terminál, a Jamal Terminál teljes exportjának 10-15%-át jelenti. Tehát az intézkedésnek potenciális hatása van ezekre a cégekre"

A Portfólió cikkében olvasható, hogy Magyarország elhatárolódott a szankció bevezetésétől, mivel a szakértők szerint a változások destabilizálhatják a piacokat, így áremelkedést és ellátási kockázatot jelenthetnek. Magyarország uniós nagykövete kijelentette azt is, hogy minden olyan szankció blokkolásra kerül, amely növeli Európában az energiaköltségeket.