A kedvező makroadatok ellenére egyelőre nem áll fenn a gazdaság túlfűtöttségének veszélye, mivel az eddig elhalasztott kereslet kielégítése zajlik - jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a köztestület XXXII. Küldöttgyűlésén.

A kamara elmúlt egyévi tevékenységét értékelő beszámolójában megemlítette, hogy ugyan a vállalati hitelek szintje elmarad a kívánatostól, azonban a cégek is profitálnak az alacsony inflációból, illetve a folyamatosan megjelenő újabb uniós pályázatokból. Az eredmények között említette, hogy a kormánnyal folytatott folyamatos egyeztetések révén túlnyomórészt sikerült a vállalatok érdekeit szolgáló, védő intézkedésekre javaslatot tenni, illetve azokat elfogadtatni. Példaként az áfacsökkentést említette: a kabinet ugyanis támogatta azt a kamarai törekvést, hogy áfacsökkentés helyett személyi jövedelemadót mérsékeljenek.

A jövő kamarai terveiről szólva megemlítette, hogy szeretnének egy egyéni vállalkozói adatbázist is létrehozni, de nem tettek le a cégbírósággal kapcsolatos törekvésekről sem - a köztestület szerint ugyanis szeretné elérni, hogy a cégbírósági tevékenység egy részét a kamara végezhesse el. A kamara által kezelt adatbázisokat még az idén összefésülik több állami adatbázissal is, ennek révén egyrészt pontosabb képet kapnak a gazdaságról, másrészt ezzel is segíthetik a vállalkozásokat megbízható üzleti partnerek megtalálásában. Ugyancsak az idei év nagy kihívása lesz a - a szakképzési központok létrehozása mellett - az online kasszák használatának kiterjesztése egyéb szolgáltató ágazatokra - a kamara egyelőre háttértárgyalásokat folytat a kabinettel, hogy mely ágazatokra vonatkozzon az új szabályozás. Erről egyelőre még nincs kormányzati döntés.

Növelni kell a társadalom tudásszintjét, hosszabb távon csak így lehet az ország versenyképességét fenntartani, a szakemberhiány pedig egyre inkább tőkevonzási nehézségeket okoz - épp ezért egyre aktívabb a kamara a szakképzéssel és felsőoktatással kapcsolatos változtatási tervek kapcsán - mondta Parragh László. A szakképzési rendszer kapcsán megemlítette, hogy kezelhetetlen többletkapacitás van az iskolarendszerben, emellett érezhető a duális képzéssel szembeni iskolai ellenérzés is.
Ugyanez szerinte a felsőoktatásra is igaz, miközben itt is 30 százalék körüli a lemorzsolódás. Ugyanakkor a vállalkozások egyre elégedetlenebbek a pályakezdők tudásával. Remélhetőleg az idén ősztől a felsőoktatásban is elinduló duális képzés javít a helyzeten - mondta Parragh. Szerinte szükség lenne arra is, hogy könnyebben átjárható legyen a szakképzés és a felsőoktatás, vagyis hogy egy szakmunkás is bejuthasson az egyetemre, de a felsőoktatásból lemorzsolódók számára is intézményesített lehetőséget kellene adni arra, hogy a szakképzési rendszerben szakmát tanuljon. Szükséges a lakosság nyelvtudásának fejlesztése is, ehhez azonban hatékonyabbá kellene tenni a nyelvi képzéseket is - tette hozzá Parragh László.

Parragh hangsúlyozta a gazdaság közeli innováció fejlesztésének, terjesztésének fontosságát is, szerinte azonban ehhez hiányzik a megfelelő intézményrendszer és pályázati háttér is. Mint mondta: "sok uniós forrás folyik el nem valódi innovációra és kutatás-fejlesztésre."

A küldöttgyűlés a kamara beszámolója és 2015 évi költségvetése és alapszabály-módosítása mellett elfogadott egy határozatot is arról, hogy az MKIK csatlakozik Áder János államfő klímavédelemmel kapcsolatos felhívásához. Az elnök javaslatára megszavazták azt is, hogy a nyáron egy munkabizottság vizsgálja meg,hogy a magyar gazdaságra, vállalkozásokra milyen direkt és indirekt hatása van, lesz a klímaváltozásnak, illetve a káros hatások minimalizálását célzó európai kormányzati és vállalati intézkedéseknek.

Forrás: MKIK