A Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BKMKIK) a kalocsai városházán rendezett gazdaságfejlesztési fórumot a járás vállalkozásvezetői részére, a kamarai Vállalkozásfejlesztési Projekt keretében.
A cégvezetőket elsőként dr. Filvig Géza köszöntötte. A polgármester megtisztelőnek nevezte, hogy a kamara a városházát választotta a fórum helyszínéül. Elmondta, hogy a kalocsai vállalkozások teljesítményének, bevételeinek emelkedése abban is megmutatkozik, hogy az elmúlt négy évben 30 százalékos iparűzési adó emelkedés realizálódott. A polgármester szerint a Kalocsa-Paks Duna-híd június 6-i átadásával a város és a térség előtt egy új, nagy lehetőség nyílik meg. A paksi oldalról érkező gazdasági aktivitás már most érzékelhető. A városvezető aláhúzta: a kínálkozó lehetőségek kiaknázásában a kamara kalocsai képviseletének segítségére, támogatására is számítanak a vállalkozók és az önkormányzat.
Sziráki Szilárd, a BKMKIK ipari alelnöke köszöntő beszédében szintén az új Duna-híd átadásával megnyíló lehetőségek köré fűzte fel gondolatait. Kitért arra is, hogy az új dunai átkelő, ennek révén a Paks2 beruházás közelsége nem csak a termelő, hanem a szolgáltató szektort és a város turizmusát is bizonyosan élénkíti majd.
A résztvevők a fórum első részében Purczeld Eszter, a Makronóm Intézet vezető elemzője Gazdasági helyzetkép és fejlesztési lehetőségek című prezentációját kísérhették figyelemmel.
A szakember szerint a német gazdaság és a visegrádi országok rövid távon egyre kedvezőbb gazdasági kilátások elé néznek. A romló üzleti hangulat okairól szólva elmondta, hogy a Makronóm Intézet szakértői csapata Magyarországon elsőként hozta létre a gazdasági bizonytalanságot mérő mutatót, az Economic Policy Uncertainty (EPU) indexet.
Erre azért is szükség volt, mert a gyorsan változó gazdasági környezetben az üzleti döntések és stratégiák hatékonysága, időtállósága kérdésessé vált. Emiatt is kiemelten fontos, hogy képesek legyünk mérni a gazdasági bizonytalanságot, és megérteni, hogy az milyen hatást gyakorol a gazdasági teljesítményre. Ennek figyelembe vétele természetesen a kkv szektorban is lényeges szempont. Rávilágított, hogy a gazdasági helyzet és bizonytalanság mérésére gyakran bizalmi indikátorokat használnak az elemzők. Ennek követésére a Makronóm Intézetnél egy bizalmi hőtérképet készítettek, amely számos nemzetközi szervezet (Eurostat, OECD) adatait, valamint gazdaságkutatók bizalmi indikátorait tartalmazza.
Hazánkra vonatkozóan megállapították, hogy az év elején a gazdaságban ismét csökkent a bizonytalanság mértéke. Az üzleti élet szereplői optimistább várakozásokkal tekintenek a 2024-es évre, mint a megelőzőre. Rámutatott, hogy a magyar vállalkozások nagy része nem alkalmaz élvonalbeli technológiákat, és a munkafolyamatokban a legnagyobb lemaradást a termelésben azonosították. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a vállalkozások az elmúlt időszakban már elkezdték a digitalizációs célú fejlesztéseiket, háromnegyedük túl van legalább egy digitalizációhoz kapcsolódó projekt megvalósításán.
A vezető elemző felhívta a figyelmet, hogy 2020-ban elindult a Vali.hu vállalkozásfejlesztési portál, amely személyre szabottan mutatja meg az elérhető állami fejlesztési lehetőségeket, legyen szó pályázatokról, kamattámogatott hitelszakértőkről, vagy képzésekről.
Rámutatott, hogy a kormány kkv stratégiájának öt pillére érdemben támogatja a hazai vállalkozások terjeszkedési lehetőségeit. Aláhúzta, hogy a negyedik pillér, a jövő technológiái és az innováció lehetnek a magyar gazdaság kitörési pontjai. Az ötödik pillér, a vállalkozói kultúra és a sikeres generációváltás ugyancsak napjaink lényeges kérdése.
A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Nonprofit Társaság fókuszált programokkal, mások mellett a megújulást és generációváltást segítő programmal támogatja a vállalkozásokat. Utóbbi fő célja, hogy a generációváltó vagy válságba került vállalkozások hazai kézben maradjanak, a munkahelyeket fenntartva tovább működjenek.
A fórum második részében Halaska Gábor, a Makronóm Intézet munkatársa kerekasztal beszélgetés jelleggel a versenyképesség és az innováció, a szakmai képzés kérdéskörét járta körbe.
Több cég vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy immár nem a gépek, eszközök beszerzésével, például a napelemek telepítésénél az újabb és újabb technológiák átvételével van probléma, a gondok a humánerőforrás oldalon jelentkeznek. Napjainkban az ipari digitalizációnak, egyáltalán a vállalkozás működtetésének – annak méretétől függően, hiszen a Mercedes-Benz gyár ezt belső képzéssel megoldja – az egyik legnagyobb kihívása a megfelelő szakemberek megtalálása. Döntéshozóként nem az a kérdés, hogy mennyi embert állítsanak a gépek mellé, hanem hogy olyan szakképzett és tudással rendelkezőket, akik az automatizált gépet, a folyamatok esetenként internetes hátterét tudják alkalmazni, és magas szintű szakmai párbeszédre képesek. Szerintük e tekintetben az oktatás a duális képzés ellenére, a megfelelő tananyagok hiánya miatt lemaradásban van.
A kalocsai gazdasági fórum a cégvezetők által feltett kérdések megválaszolásával zárult.
A Vállalkozásfejlesztési Projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósul meg. Támogatói Okirat: VF/44/5/2023.