Az utóbbi évek során rengeteg kihívás érte a vállalkozásokat. A magyar dolgozók 75 százalékát a magyar tulajdonú vállalkozások alkotják, amelyek ellenálló képessége alapvetően meghatározza az ország fejlődését. A vármegyei iparkamara volt a társrendezője egy olyan tíz állomásos Vállalkozásfejlesztési Projekt kecskeméti programjának, amelynek a kecskeméti Four Points by Sheraton szálloda biztosított helyet.
A magyar gazdaság egy nyitott, exportorientált gazdaság, amelynek a világ szinte összes rezdülésére oda kell figyelnie. Az elmúlt fél évtizedben az országot több olyan negatív hatás érte, mint az előző húsz évben. Ezért is fontos felkészíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat a nehézségek, a kihívások elviselésére, a problémákra történő megfelelő válaszok megfogalmazására.
Egyebek mellett ezekről esett szó a „Velünk a vállalkozásodért – amit a jövőről tudni érdemes” című kecskeméti gazdasági konferencián. Ez egy olyan tíz állomásos rendezvénysorozat, amelynek szervezésében főszerepet játszik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a KAVOSZ Zrt. Vármegyénkben a társházigazda a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara volt. Az konferencia a „Szövetségben a Vállalkozókkal” országos kamarai vállalkozásfejlesztési programsorozat keretében zajlott.
Gaál József vármegyei kamarai elnök köszöntötte a szálloda konferenciatermében összegyűlt cégvezetőket, gazdasági szakembereket. Megjegyezte, gyakran illetik alaptalan váddal a hazai kamarai rendszert, miszerint semmit sem tesznek a vállalkozások érdekében. A mostani rendezvénysorozat nem más, mint egy olyan roadshow, amelynek keretében felhívják a cégvezetők figyelmét arra, milyen kihívások várhatóak a jövőben. Megmutatják azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével ezekre válaszolni lehet, ugyanakkor a megfelelő intézkedéseket mindenkinek magának kell megfogalmaznia.
Az elnöktől vette át a szót dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki – folytatva a korábbi gondolatmenetet – arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ fejlődése felgyorsult. A mesterséges intelligencia úgy lopakodik be az életünkbe, mint annak idején az okostelefonok tették. Minél több adattal rendelkezik egy vállalkozás, annál inkább képes jobb döntéseket hozni a cégvezető az algoritmusok segítségével. Hangsúlyozta, hogy a piac, a kormány és a kamara összehangolt működése segíti elő a kihívásokra történő megfelelő válaszok megfogalmazását.
A kamarai vezető után Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) technológiáért felelős helyettes államtitkára tartott előadást. Mint mondta, a tárca egyik legfontosabb feladata, hogy a következő években uniós szintre fejlessze a hazai vállalkozási szektor termelékenységét. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország versenyképessége távolról sem éri el az uniós átlagot. Az állam néhány ágazatra, így a járműipari, az élelmiszeripari, az egészségipari, alapanyagipari, az IKT és a kreatív ipari ágazatokra koncentrál. A cél az, hogy 2030-ra az uniós fejlettség 90 százalékát elérjük. A termelékenység növekedésének egyik sarokpontja a technológiai fejlesztés, így az NGM-en belül is kiemelt területnek számít. Szolnoki Szabolcs szerint az NGM-nek eddig több befejezett és sikeres programja volt, az egyik legfontosabb a digitális fejlődést támogató projekt, ennek keretében 300 milliárd forint forrást sikerült kihelyezni.
A magyar gazdaság sajátossága miatt előtérbe kerül az autóipar. Itt a minisztérium segítségével transzformációklasztert hoztak létre, amely abban segíti a kis- és közepes beszállítókat, hogy miként tudnak átállni egy új hajtáslánc kiszolgálására.
Szolnoki Szabolcs adatai szerint a technológiai fejlesztések hatására az egyes ágazatok GDP-hozzájárulása is növekedett, magyarán ez minden szektor számára jövőképet és perspektívát kínál. A technológiai fejlesztések elősegítésére a minisztérium az Ipar 4.0 stratégia keretei között, német mintára mérnöki tanácsadást kínál a vállalkozásoknak. Ehhez egy kamiont alakítottak ki, amely járja az országot.
Az előadók után döntéshozói kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott a program, majd Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a Széchenyi Kártya Programot értékelte.
Dr. Tóth Róbert, a KAVOSZ E-Green Zrt. Zrt. vezérigazgatója pedig a cégek működése szempontjából fontos fenntarthatósági folyamatokról tartott előadást.
A Vállalkozásfejlesztési Projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósul meg. Támogatói Okirat: VF/44/5/2023