Keressen Ön is külföldi üzleti ajánlataink között!

Kifulladt a belföldi vevőköre?shutterstock 436729480960
Gondolt már rá, hogy más országokban keressen új vásárlókat?

Vágjon bele, mi segítünk!

Keressen megbízható partnereket adatbázisunkban, kattintson most!

Az Enterprise Europe Network adatbázisában már önállóan is kereshet magának megbízható külföldi üzleti partnereket!

Lépjünk pár hónapig a zajra!  – fenntartható zajvédelem

Olvasási idő: 5 perc

 

1. rész: Fenntarthatósági alapkérdések a zajvédelemben


Tények:

A WHO szerint a levegőminőség hatása után
a zaj az egészségügyi problémák
második legnagyobb környezeti okozója!


WHO: „Az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota, nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya, ezért a környezeti zajszennyezés nagyfokú környezet-egészségügyi terhelések közé tartozik. Ennek eredménye, hogy zajszennyezést az egészségügyi hatások becslésekor figyelembe kell venni.

  • Akik egész évben átlagosan 40 dB feletti éjszakai zajszintnek vannak kitéve, azok alvászavart és ébredési egészségügyi hatásokat szenvedhetnek el.
  • Az 55 dB feletti hosszú távú átlagos zajexpozíció felett a zaj magas vérnyomást válthat ki és szívbetegséghez vezethet."

klima 


1. Fenntarthatóság és a zaj kapcsolata

A fenntartható fejlődés jelentés definíciója az ENSZ 1987-es jelentése alapján: Olyan fejlődési folyamat, amely anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét a saját szükségleteik kielégítésére.

Mit is jelent ez a mondat a zajvédelem területén?

A definíció alapján az a tevékenység nem fenntartható, ami olyan hatást fejt ki a társadalomra, amely a saját eltartó képességét negatívan befolyásolja. Közelítsük meg a kérdést ezért direkt formában.

Mit okoz a zaj, miért káros számunkra?

A zaj jelen van, körülvesz minket, de nem vesszük komolyan, mivel nem értjük a szervezetünket érő károsító hatását, a keletkezését, terjedést és a létrejöhető egészségkárosítás mértékét. A probléma az, hogy a zajt bizonyos szint alatt még elviselhetőnek tartjuk. A zaj 125 dBA felett maradandó hallószervi károsodást okoz. Ez a szint az átlagos életvitelünkben nem jellemző. A napi átlagos tevékenységünket (munkahely, közlekedés, étterem, házimunka) 55-80 dBA-ban végezzük, ami még nem okoz azonnali kárt. Ha csendes környezeten tudunk 8 órát pihenni, akkor regenerálódunk. Ha a zajszint állandóan jelen van az életükben, akkor elindul egy lassú károsodás, amelynek előbb-utóbb bekövetkezik az eredménye is. Sok esetben nem tudjuk, miért is vagyunk fáradtak, kimerültek. Ekkor gondolkozzunk el azon, hogy merre jártunk aznap, és milyen zajszint ért minket. Lehet, hogy megkapjuk a választ.

 

2. Mire számíthatunk a jövőben?

A gépek, közlekedési eszközök, klíma és szellőző berendezések száma drasztikus növekszik az urbanizáció és a klímaváltozás miatt, ezért az energiaszükségletünk is folyamatosan nő.  Hiába használunk pl. napelemes mini erőműveket, ha azt egy jelentős zajkibocsátású hőszivattyú működtetéséhez használjuk fel. A gépjármű szám a településeken évente 3-5 %-kal növekszik. Az elektromos autók ebben a vonatkozásban kedvező irányt mutatnak, de elterjedésük még 10-15 évet biztosan igényel. Az EU klímapolitikai vállalása szerint 2035-től nem lehet forgalomba hozni belsőégésű hatású gépjárművet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ami még forgalomban van, az nem üzemelhet.

A kényelmünk és a klímaváltozás miatti élhetőségünk biztosítása miatt a környezetünkben (otthonunkban, munkahelyünkön) egyre több zajos gép működik. A városokban a forgalom mellett a többszintes lakóépületekben egyre több a szomszédoktól származó zajok miatt a panasz, amellyel lassan állandóan kell számolni. A többszintes épületekben, irodaházakban a liftek, a központi fűtőrendszerek, a hőszivattyúk és az egyéb épületgépészeti berendezések, mint zajforrások száma növekedni fog.  

A városi lakosság jelentős része a zajt egyre inkább – a levegő szennyezettsége után – a második legnagyobb környezeti ártalomnak tartja.

A lakosság városokba való költözése globális trend, amely zajcsökkentés szempontjából kiemelt feladatot jelent a városfejlesztők számára. Az országonkénti városlakók aránya folyamatosan nő. Ez a ráta globálisan néhány éve haladta meg először az 50%-ot. Van, ahol már 90 %-os az arány, például Belgium, Új-Zéland, Ausztrália, Argentína, Izrael esetében. Magyarországon 70%, Kínában 45%, míg Indiában alig 30%.

varos



A zajterhelés várható hatása és jelenlegi érintettsége az EU-ban

(Forrás: Environmental noise in Europe — 2020 (EEA Report Nr: 22/2019)

  • Kiemelt a közúti forgalomból származó zaj 20 %-át érinti a lakosságnak
  • 113 millió embert hosszú távon érint a (nappal-este-éjszaka) legalább 55 dB(A) közlekedési forgalomból származó zajszint.
  • 22 millió lakost érint vasúttól származó magas zajszint
  • 4 millió lakost érint repülésből származó magas zajszint
  • 1 millió embert érint az iparból származó magas zajszint
  • Az Európai Unió lakossága az 55 dB-t meghaladó szintű zajnak való hosszú távú kitettséget magas zajszintnek tekinti.

A zajkitettség miatt várható konkrét egészségkárosító esetek száma:

  • 910.000 gyakori hipertóniás eset,
  • évi 43 ezer kórházi eset,
  • évente legalább 12 ezer korai haláleset a szívkoszorúér-betegséggel és a szélütéssel összefüggésben.

 

A cikket folytatjuk!

 meres

Összeállította:
Tan Attila
zaj- és rezgéscsökkentési szakértő

 

 

 


Rendezvénynaptár

Április 2024
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Kamarai Videók

Csaladbarat hely vedjegy szolgaltato hely WEB SZSZ2020 allo webes felhasznalas

Csaladbarat hely vedjegy munkahely WEB SZSZ2020 allo webes felhasznalas

logo

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó

Kiemelt partnerek

Pályázati tanácsadók

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - logó

MVP logo GINOP2

MVP logo GINOP2