1. Az ösztöndíjjal és az egyszeri pályakezdési juttatással kapcsolatos változások
2022. január 1-jétől új számítási módszert kell alkalmazni mind a szakképzési ösztöndíjra, mind az egyszeri pályakezdési támogatásra. A változás lényege, hogy ezen összegek meghatározásának alapja már nem a minimálbér, hanem a szakirányú oktatás költségvetési törvényben megállapított önköltségének egy hónapra eső összege, azaz 1.200.000 Ft/12 = 100.000 Ft.
Bár az alap (bázis) lecsökkent a 2021. évi 167.400 forintról, a különböző esetekre konkrétan meghatározott százalékos értékek viszont úgy növekedtek, hogy kompenzálták az alap csökkenését és végeredményként sem a szakképzési ösztöndíj, sem pedig az egyszeri pályakezdési támogatás nem változott érdemben január elsejével. (Példa: a technikumban folyó ágazati alapoktatásban az ösztöndíj havonkénti összege 2021-ben 8370 Ft volt, 2022. január 1-től 8000 Ft. Szakképző iskola esetében a két összeg 16740 Ft és 16000 Ft.)
[800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §]
2. A munkabérrel és az egyéb juttatásokkal kapcsolatos változások
a) Alapértékek
A munkabérrel és az egyéb juttatásokkal kapcsolatos változások lényege azonos a fentiekben említettekkel, azaz a minimálbér helyett a költségvetési törvényben meghatározott önköltséghez kötött. Ennek megfelelően a munkabér alsó és felső határa a költségvetési törvényben megállapított önköltség egyhavi mértékének 100%-a és 168%-a, azaz 100.000 Ft és 168.000 Ft. Az egyéb juttatások maximális összege az önköltség 168%-a, azaz 168.000 Ft lett. Összességében megállapítható, hogy érdemi összegszerű változás sem a munkabér, sem pedig az egyéb juttatások terén nem történt.
[800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §]
b) Arányos csökkentés
Amennyiben a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, a munkabért és az egyéb juttatásokat nem kell már 50%-ban csökkenteni. Ennek megfelelően a fenti esetben jelenleg az Szkt. 83. § (7) bekezdését kell figyelembe venni, azaz a munkabérre, egyéb juttatásra és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseket a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell alkalmazni.
[Szkt. 83. § (7) bekezdés, 800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. § d) pont]
3. A szakképzési hozzájárulás kivezetése
A szakképzési hozzájárulás eredetileg 2022. júliusára tervezett kivezetését előre hozták 2022. január 1-jére. A kivezetéssel kapcsolatos szociális hozzájárulási adómódosítások a következők.
a) A szocho mértéke
A szocho mértéke 15,5%-ról 13%-ra csökken. Így a foglalkoztatót a 2021-ben terhelő 17%-os befizetés 13%-ra csökken.
b) A duális képzéshez kapcsolódó adócsökkentési lehetőségek
A duális képzéshez kapcsolódó korábbi szakképzési hozzájárulás-csökkentési lehetőségek megmaradnak, 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adóból vonhatók le. Ilyen csökkentési lehetőségek (normatívák) a következők: az arányosított önköltség (szakképző intézmény és szakiskolai tanuló, illetve személy) és hallgatók esetében az alapnormatíva alapján számított normatívák, a 20%-os sikerdíj, a harmadik személynél történő felnőttfoglalkoztatás esetén 50%-os elszámolás, EM)
c) A felsőoktatási szorzószámok
A felsőoktatási duális képzés keretében és a gyakorlatigényes alapképzési szakon hallgatói munkaszerződés alapján folyó képzések után is igénybe vehető továbbra is az adókedvezmény. Változás azonban, hogy a 2021. december 29-től megemelt felsőoktatási szorzókat 2022. január 1-jétől már nem az Szkr., hanem a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.
[Szocho tv. 17/A. §, 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 19. §]
