Olvasási idő: 6 perc
IV. GreenTech fenntarthatósági konferencia és szakkiállítás – 2022. május 25.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter előadásának jegyzete
A világjárvány gazdasági hatásai után a háború miatt csúcsokat döntő energiárak korában élünk. A válságoknak a hatása a világpiac átrendeződése. Új helyzetek formálódnak, melyben a nemzeti érdekeinknek megfelelően kell megtalálnunk Magyarország helyét ebben a globális térben. A szükséges energiát így is elő kell teremtenünk, úgy, hogy számolnunk kell a növekvő energia igénnyel. Az energia igény nő a gazdasági növekedés, az elektronikai és a lakossági igények emelkedése miatt. Több önvezető autó, elektromos autó lesz, az energiaigény nő, tehát új jövőképre van szükség. Feladatunk a hazai energetikai rendszer átfogó megújítása.
A cél az ország energiafüggetlenségének növelése és megteremtése.
Energia-kitettségünk jelenleg 76%, az EU átlag 71 %. Azt kijelenteni, hogy energia-függetlenek leszünk az adott geográfiai viszonyok mellett képtelenség, de az igenis kell, hogy legyen törekvésünk ebben az irányban. A kitettség fő elemei a kőolaj és a földgáz, melynek döntő részét importáljuk. A MOL ez irányban megteremt egy lehetőséget a további kutatásaival. Egyik eredmény, hogy Magyarországon megvan az 1. palagáz mező.
A jövőt illetően 3 kiemelt stratégiai célt követünk az energiamixben:
- növelnünk kell a villamosenergia, ezen belül is az alternatív forrásokból származó villamos energia arányát,
- növelni kell a termelő és a tároló kapacitásokat,
- hálózatfejlesztések, amelyek a növekvő villamosenergia igényt kiszolgálják.
Az atomenergiára továbbra is szükségünk van, amely megbízható és biztonságos, így a Paks2 megvalósítását is folytatjuk. Az a korszak jön, amikor tovább folytatódik a napelemeknek a beruházási hulláma. A megújuló energiaforrások között kiemelkedő szerepe van a naperőműveknek. Néhány adat: Magyarország a világon a 6., Európában a 3. napelem részaránnyal rendelkezik a villamosenergia termelésben. 2022-ben 1100 MW teljesítményű napelem épült, ez több, mint ami 2019 előtt összesen megépült. 2023 májusában 4750 MW naperőművel rendelkeztünk. Ezek az átlagos fogyasztásunknak több mint a 2/3-át tudják előállítani. Megemlíthető, hogy a napelemek termelési csúcsa május-júniusban van és nem a legnagyobb nyárban.
Paks jelenleg 2000 MW-ot termel, tehát a napelemek termelése ezt már duplázza. Eredmény, hogy jelenleg vannak olyan rövidebb időszakok, amikor az ország exportálhat elektromos áramot. Erre még nem volt példa korábban. Ennek a csúcsa 2800 MW volt, mely az ország átlagos fogyasztásának a fele. Napelemek által elállított energia 2030-as célja 6500 MW volt, most úgy néz ki, hogy addigra 10000 MW lesz a napelemparkok teljesítménye. Magyarországon 5000-6000 MW az átlagos fogyasztásunk, a napi csúcsfogyasztásunk pedig 7400 MW volt egy pillanatban. Megemlíthető, hogy az áram ára az egekben is járt, az elmúlt időszakban 2022 augusztusában 1000 € is volt 1 MW-ra vonatkozóan, a normál ár kb. 100 €.
A termelőkapacitás növekedése miatti öröm mellett kihívás, hogy időjárás függő a rendszer, mely nagyfokú rugalmasságot követel a tárolás és szállítás miatt. Amikor süt a nap, sok áram termelődik, éjszaka viszont semmi, tehát az előállítás kevésbé igazodik a fogyasztáshoz. Mérsékelt égövi ország vagyunk, főleg tavasszal és ősszel termelődik nagyon sok áram. Ezt kell tárolni télre. Tárolókapacitás fejlesztés kell, melyen dolgozunk. Ezért hálózatfejlesztési beruházások lesznek 160 Mrd Ft értékben, pl. Szegedtől Szolnokig épül egy új 400 KW-os hálózat. Erre ennek a térségnek nagy szüksége van. Egyébként a nagyfeszültségű hálózatunk rendben van. A kisebb fogyasztókhoz való eljuttatással van a probléma. Ehhez szükséges az új elosztó és szabályzó rendszer, hogy megvalósulhasson a naperőművek hálózatba történő befogadása. Újfehértón most épült egy ilyen állomás, mellyel 500 MW-al megnőtt a napelemek által termelt áram befogadó képessége.
Ezzel párhuzamosan az időjárásfüggő megújulók mellett kiegyenlítő és tárolási kapacitások is megvalósításra kerülnek. Európában alkalmazott megoldásként az úgynevezett kombinált ciklusú gázturbinás erőművek, a CCGT erőművek jöhetnek szóba. Előnye, hogy viszonylag gyorsan megépíthető, hatásfokuk kiemelkedően magas, fajlagos CO2 kibocsátása alacsony. A teljesítmény a pillanatnyi fogyasztáshoz igazodva szabályozható. A mátrai erőműben, illetve Tiszaújvárosban épül további 2 db CCGT erőmű, ami összesen 1600 MW-nyi szabályozható kapacitást biztosít. Ezek a naperőművek által biztosított időszakos ellátottságot egyenlítik ki.
Hidrogén előállítás:
Magyarország első hidrogén előállító üzemét átadták Kardoskúton. A MOL is épít egy nagyobb kapacitásút, illetve jön egy harmadik is, amit egy magyar befektető valósít meg szeptemberben. Cél, hogy a napelemek által megtermelt áramot hosszútávon el tudjuk tárolni hidrogén formájában. Erre pedig alkalmasak a természetes gáztárolóink. Az országnak tulajdonképpen ez is egy akkumulátora, amiben nemcsak földgázt lehet eltárolni, hanem hidrogént is.
A hagyományos akkumulátoros energia-tárolás elterjedését 2 pályázattal is fogják támogatni. Összesen 120 Mrd Ft-ot fognak adni a helyi akkumulátorok támogatására. Semleges lesz a pályázati kiírás, mivel lítium és egyéb akkumulátorra is lehet majd pályázni. A hálózat- és a tároló-fejlesztésekre közel 300 Mrd Ft-ot fognak fordítani.
2030-ra akár 1 Mrd m3 földgáz felhasználást is szeretnének kiváltani geotermikus energia termeléssel. Új törvény született a geotermikus kutatások forrására. Pályázati pénzt fognak biztosítani erre a célra. Régeben 6 Mrd-os keret volt, mely elfogyott. A geotermikus kutatás fúrási tevékenység ismét intenzívvé válik. 70 db új igénybejelentés érkezett ebben a témában, soha nem volt még ekkora kereslet. A távfűtés jelenleg kb. 10 %-a már geotermikus energiából táplálkozik, csak ennek az arányát szeretnék jelentősen emelni.
2015 óta a CO2-kvóta bevételek több mint 1/3-át, 80 Mrd Ft-ot fordították elektromobilitás támogatására. A zöldrendszámos autók száma 2023 áprilisában túllépte a 70000 db-ot.
Összegzés: A közös célunk a fenntartható energiaellátás, amelyekhez fejlesztés szükséges.
A feljegyzést készítette:
Tan Attila
környezetvédelmi és klímavédelmi szakértő
