A COP29 az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményének 29. Részes Feleinek Konferenciája, amelyet 1992-ben indítottak, és azóta évente megrendezik. Célja, hogy globálisan koordinálja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. A COP29, vagyis a 29. ENSZ Klímaváltozási Konferencia 2024. november 11. és 22. között került megrendezésre Bakuban, Azerbajdzsánban.
A konferencia fő célja az éghajlatváltozás elleni küzdelem fokozása volt, beleértve a klímafinanszírozás új célkitűzésének elfogadását, a szénpiac szabályozásának bevezetését, valamint az éghajlati hatásokra reagáló intézkedések elősegítését. Az eseményen részt vettek a világ vezetői, üzleti vezetők, fiatalok, klímatudósok, őslakosok és a civil társadalom képviselői, akik megosztották tapasztalataikat és legjobb gyakorlatukat a globális, kollektív és befogadó klímaügyi cselekvés erősítése érdekében.
A konferencia helyszíne, Azerbajdzsán választása némi vitát váltott ki, mivel az ország jelentős fosszilis tüzelőanyag-termelő és autoriter (ellentmondó) állam, amelyet korrupció is érint. Ennek ellenére a konferencia mégis pozitív lépéseket hozott az éghajlatváltozás elleni küzdelem elősegítése érdekében.
Forrás: A képet a szerző a mesterséges intelligencia felhasználásával készítette
A COP29 klímacsúcs Bakuban több fontos eredménnyel zárult:
- Új klímafinanszírozási cél: A fejlett országok megállapodtak abban, hogy 2035-ig évente legalább 300 milliárd dollárt irányítanak a fejlődő országok támogatására a klímaváltozás elleni küzdelemben 2035-ig. Ezzel a célkitűzéssel az előző $100 milliárdos éves céljukat megtriplázták. Ezt az új célt, amelyet "Új Költséges Kvantifikált Cél" (NCQG) néven ismernek, a fejlődő országok számára szükséges források biztosítására, a szénkibocsátás csökkentésére és az éghajlati hatások kezelésére fogalmazták meg.
- Globális szénpiac: Elfogadták a globális szénpiac új szabályait, amelyek célja az üvegházhatású gázok csökkentése és az emissziókereskedelem megkönnyítése.
- Veszteségek és károk alapja: Előrelépés történt a COP27-en, Egyiptomban létrehozott „Veszteségek és Károk Alap” tekintetében, amelynek célja a sérülékeny országok segítése a klímaváltozás hatásaival szemben.
- Alkalmazkodás és átláthatóság: Megállapodtak az átlátható klímajelentések és alkalmazkodási intézkedések terén a globális klímareziliencia (ellenálló képesség) növelése érdekében.
- Fosszilis tüzelőanyagok – átmenet: Tárgyalások történtek a fosszilis tüzelőanyagokról való átmenetről, különös tekintettel a 1,5°C-os felmelegedési határ elérése érdekében.
- Kihívások és kritikák: A csúcsot kritikák érték, mivel néhány ország úgy érezte, hogy az eredmények nem voltak kielégítőek.
Ezek az eredmények megalapozzák a további cselekvéseket a jövő évi COP30-ra, amelyet Brazíliában rendeznek meg.
A megállapodások mellett sajnos kulcsfontosságú kérdések is rendezetlenül maradtak:
- Klímafinanszírozás mennyisége és forrásai: A fejlett országok és a fejlődő országok között folytatódott a vita arról, hogy mennyi pénzt biztosítanak a klímaváltozás elleni küzdelemre. A fejlett országok még mindig nem álltak meg a pontos összeg megállapításában.
- Fosszilis tüzelőanyagok felszámolása: A fosszilis tüzelőanyagok felszámolásáról szóló tárgyalások során nem sikerült véglegesen egyeztetni a résztvevő országok között.
- Szénkereskedelem szabályozása: Bár előrelépés történt a szénkereskedelem szabályozásában, további részletes munka szükséges a lépések pontosításához.
- Adaptációs és veszteségek kezelésére fordított források: Az adott források elosztásáról és a konkrét számokról nem sikerült megállapodni.
- Kritikák és elégedetlenségek: Néhány ország, például Nigéria, Bolívia, India és a legfejlettebb országok csoportja mélyen kritikus volt a konferencia eredményeire, mivel úgy érezték, hogy az elfogadtatott finanszírozási számok nem elegendőek a szükségleteik kielégítéséhez.
Ezek az ügyek további tárgyalásokat igényelnek, hogy a következő konferenciákon, például a COP30-on további előrehaladást érhessenek el.
Készítette:
Holczerné Gáspár Mónika, Tan Attila
ESG Tanácsadó Szolgáltató Kft.
